Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. május 7.
Vadlovak:
Otthonuk ma a Hortobágy
Több mint négyezer évvel az után, hogy az ember a Kárpát-medencéből kiirtotta a vadlovakat, újra otthonra leltek ezek az érdekes állatok a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Egészen a bronzkorig Európa-szerte elterjedt faj volt, melyet elődeink számos paleolit barlangrajzon örökítettek meg. A faj elsősorban az intenzív vadászat miatt rohamosan elveszítette az élőhelyeit, és egyre inkább Ázsia távoli zugaiba húzódott vissza.
Az eurázsiai sztyeppövezetben zajló népvándorlások, a lovas nomádkultúrák irtó hadjáratai következtében ez az egykoron nagy létszámú faj a kipusztulás szélére sodródott, és csak elszigetelt állománya maradt fenn Belső-Ázsia érintetlen vadonjaiban.
Amikor 1878-ban N. M. Przewalski kapitány az első példány bőrét megszerezte, még nem tudta, hogy egy rég kihaltnak hitt állatfaj utolsó egyedeire bukkant Dzsungáriában. Ő akkoriban egy addig ismeretlen vadszamárfaj egyedeinek tartotta az állatokat, és csak egy évvel később, I. S. Poljakov, a Szentpétervári Múzeum zoológusa ismerte fel bennük a jégkorszaki vadlófaj túlélőit, amelyek megdöbbentően hasonlítottak a barlangrajzokon ábrázolt állatokhoz.
A rövid, felálló sörény, a száj és az orr környéki világos folt (rigószáj), a gerincvonal mentén húzódó fekete sáv (szíjalt hát) s a lábon megjelenő zebracsíkok a legjellegzetesebb határozóbélyegek, melyek egyetlen háziló fajtában sem jelennek meg egyszerre egy példányon. A fajt, felfedezőjük tiszteletére, Przewalski-lónak nevezték el.
A hír tudományos körökben nagy szenzációt keltett. Minden jelentősebb természetrajzi múzeum, illetve állatkert igyekezett élő egyedekhez, bőrökhöz, csontanyaghoz jutni, ezért néhány évtized múlva a még megmaradt vadlovak sorsa is megpecsételődött. Az utolsó vadon élő Przewalski-lovat 1968-ban látták a dzsungáriai Góbiban. Szerencsére az a néhány egyed, amely európai és amerikai állatkertekbe került, fogságban tovább szaporodott.
Ma már több mint 1300 példány él világszerte – ebből mintegy hétszáz példány harmincnál több európai állatkertben. A faj megmentésének a Kölni Állatkert által irányított tenyész programjához 1997-ben csatlakozott a Hortobágyi Nemzeti Park, ahol egy 2500 hektáros területen, a természetvédelmi kezelés részeként élnek a vadlovak. A nemzeti park munkatársai nyomon követik a populáció fejlődését, gyűjtik és rendszerezik azokat az ismereteket, amelyek a lovak egymás közötti és környezetükkel való kapcsolatát jellemzik. A Hortobágyon jelenleg élő ötven egyed a faj egyetlen szabadon élő és szaporodó állománya Ázsián kívül.
Írta Sándor István
Forrás: http://www.geographic.hu
|
