Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. június 26.
Jó lenne ha én is tudnék ilyet írni....
Gyermekként álmodtam és azt hittem úgy lesz, hittem az életben és nem fájt a szívem, tudtam, hogy én váltom meg majd a világot, láttam a jövőmet és semmi sem bántott. Lelkemben mindig ott volt valami dallam, tudtam, hogy elmondhatok bármit egy dalban, és hogyha szeretném elszállok innen, ez a dal majd repít, a szárnyán visz engem. De miért csak én repüljek, hogyha más is szállhat, De miért ne adjak dalban szárnyat, az egész világnak. Ez a dal most száll, és lehet, hogy téged megtalál, így megismerhetsz engem, hogy mi az, amire szívem vár, én is szállok e dallal, magasan repülök most feléd, neked adom e dalt és vele együtt a szívem is tiéd. Csalódtam sokszor már és sokmindent bánok, a mélyből én inkább a magasba vágyom, hiába mondanád, hogy nem hiszel bennem, én akkor is tudom majd, hogy mit kell tennem. Addig amíg szól a dal, az én szívemben, addig gondolatban szárnyalok a fellegekben. Mindig várok rád, míg van elég erő a szívemben, soha nem adom fel, ne is kérd, ezt nem teszem, mindig harcolok érted, küzdeni fogok, míg bírja szívem, nem adom fel, hiszen mindig küzdeni kell.
Molnár Ferenc "Caramel"
|