Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. június 28.
itt van egy vers amit ma írtam :P kicsit csálé de ez van :DD
Szerelem miegymás
Belefáradtam az életbe, Létembe, melynek szinte Semmi értelme nincsen, Egyetlen kincsem te lennél, Vennék neked új kabátot, este Vigyáznám álmod, És másnap mikor ébredsz Várnék rád, hű társad, Barátod. Kezdenénk egy új életet, Beszélgetnénk mélyeket, szépeket Tennénk egymásért dolgokat, Melyeket boldogan bevállalna más is, Még az érzéketlen Hasfelmetsző „sztár” is.
Tudom sok a maszlag, melyekkel Kicsit talán untatlak, Untattak már százan téged, Ilyesmivel vagy hasonlóval, Érzékletesen érzékeltetve, Szépséged mértékét mely Himalája bércével vetekszik, Érted bármely hím félelem nélkül Verekszik, ha kell, ha ver az Nem neked való, nagy tapló tahó, Az ilyen tag, csávó, ügyeletes faszfej, Az igaz szerelem tengerében, Mint kő süllyedne el.
Én nem vagyok ilyen tag, dákó, Kigyúrt állat, csak egy átlag csávó, Kinek nincs kocsija, háza, nem nagy A pofája, de ha kell a barátai mellett Kiáll, még ha egy csapat boxos boxer is zúzza be Az állam, a helyén marad, mert Nálam első helyen áll, a társ, a haver Ki hátba nem szúr rozsdás Késsel, mellettem, kiáll.
Lenne kocsim, lenne pénzem, Dögös csajok grasszálnának vélem, De hát kell a frásznak egy pénzéhes Gádzsi, elég egy ari, átlagos Csaj, kit, ha megpillantok szívembe Szerelem mar, és jól érezzük Magunkat és egymást, Csinálunk egy s’ mást, Sétálunk a parkban, Naplementét nézünk Csak egymásért élünk, még ha El is fogyott minden pénzünk, petákunk, Egymásra olykor-olykor berágunk, De mosolya feledteti vélem minden Búmat bajom, hiszen ő az Egyetlenem, a kedvesem: a csajom.
Sok lányról hittem már, hogy a Nagy Főnök minket egymásnak teremtett, Őt más lány el nem feledtet, de Rájöttem életem folyamán, hogy A szerelem, mint egy hurrikán, Sok zűrt hagy maga után, még Ha csak rövid ideig tombol is Míg elfeleded, eltelik egy hónap Kettő, akár száz is.
Nekem olyan lány kéne, Kitől még Isten is puszit kérne, Olyan helyes, olyan ari, Mint egy újszülött bárány, Csak úgy alszik a párnán, Mint kis angyal a felhő pamacson, Nem igényli parancsom, Egyedül dönt, de ha kell, Segítséget nem mástól, Tőlem kér, vészben észhez tér, És a jó oldalra áll.
Olyan lány ki, szerény, értelmes Vitákban élelmes, nem alázkodik meg Senkinek, se nekem, Se másnak, még a piaci kofának Sem, nem érdekel, legyen erős De ne hárpia, kiből pár Pia gőzerővel tör fel, s mint egy dühös Törpe baltával a falra döf fel.
De szerencsére kevés az ilyen lány, Ismeretségi körömbe csak olyan jár, Kit becsülök, kedvelek Mindannyian jófej gyerekek, Tűzbe tenném értük a kezem, Még ha néha az agyam fel is Cs*sz*m, veszem a lapot, Adok egy napot, és minden a régi Kerékvágásban lépeget, Nézzük a jól sikerült Képeket, népeket, Lessük az utcán a skacokkal a Csajokat, nevettünk nagyokat, Vagy ámulunk egy-egy csoda Láttán, mint Pumukli az egyszarvú hátán.
Visszatérek a címhez, Vissza a sok rímhez, Vagy mégsem, mert Mint azt egy ideje gondolhatod, Elfogytak az ötletek, A sziporkázó töltetek, Kiürült a szótár, a szókincs, Fejemről a szemembe lóg egy tincs, Nincs már sok minden mit írhatnék, de Némi helyet még irthatnék, Mert még írhatnékom van, de nagyon Ez az egyetlen bajom, Bajod, hogy nem tudom abbahagyni, A hülyeség csak úgy dől, mint Kocsmában literszámra a sör.
Megpróbálok visszatérni Kicsit még a szerelemről regélni De nem egy regénynyi okosságot Mit hirtelen saját kútfőből halászok Hanem próbálok a lényegre térni, Versemnek végre végére érni.
A szerelem sokszor, mint Villám csap le, hirtelen, Mély sebet hagy léteden, melyet Kiheverni nem tudsz, nem is Akarsz, de mégis újra várod, Hogy legyen megint egy szerető Párod, ki kitart melletted, míg élet az Élet veled marad, győzelmet, sikert Szerelmet veled arat, nem mással Holmi egyéjszakás blamázzsal, Ki már másnap megy, és új Partnert keres, félredob, mint egy trófeát, Mert azt hitte, hogy elfoglalt, mint Odüsszeusz Tróját, tormát a fülébe, Nem ér semmit az ilyen gyerek, Ki téged nem szeret, csak azé Azért csak, nem szemedért, hangodért, Kisugárzásodért, csak a kalandért, Melyet napjában kétszer érhet el, Majd pár év után vérez el, mert Nem bírja szíve a sok sokkot, a sok Lopott csókot, mit más csajától nyúlt Ki nyúlt, lenyúlt, hosszú kapcsolatra Nem képes, mert agya már pépes a sok Stressztől, mit a kalandok értek el. Ezért nem kalandozom én, maradok a Kaptafánál, a hű barátnénál, kit Izzó vas sem feszít le, ha tényleg szeret Engemet, ezt a kis hülye gyereket.
Írtam már sok hülyeséget, Balgaságot, de remélem belátod Barátom, sok igazság is van benne, A szerelem rengeteg buktató gödre Melyekbe sokan lépünk, léptünk És lépni fogunk míg élünk. Tudom kicsit betegek a rímek, De verseim közül ez viszi a prímet. Cseppet beteg, cseppet laza, Nem fárasztalak tovább, megyek haza.
|