Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. augusztus 9.
Elmondottam a szélnek lenn, a kertben, s a hold is tudja már, hogy nem szeretlek.
Virágaid és vallomásaid, tán azt hiszed, hogy örömöt szereztek.
Gyűlölöm a vadvirágos rétet, hol a kezed a kezembe tévedt.
Gyűlölöm az emlékedet, ez a pár nap mi volt neked?
Kinek felelsz, kinek bűnhődsz érte?
Gyűlölöm már életembe mindig tekinteted puha, nagy bilincsét,
szemed sarkán azt a vásott, azt a rejtett mosolygásod, azt a hívó, titkos, kicsi fényt.
Gyűlölöm a barna hangod, ezt a furcsa mély harangot,
nékem tűzvészt kongatott, bármily halkan suttogott.
Gyűlölöm a vadvirágos rétet, hol a kezed a kezembe tévedt.
Akármilyen csodaszép volt, az volt a baj, az a kézcsók, ott kezdődött minden fájdalom.
|
