Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. augusztus 14.
Düh
Egy gyűlölt lélek, keserű szív,
Egy hang, mi a sötétbe hív.
Néhány érzés, mi magába zár,
S dühös vadként az éjszakában jár.
Megérezte újra a vér szagát,
S elvesztették a hadak urát.
Ki egykoron a fényben élt,
S most újra a sötétbe tért.
Hát haljátok a dühödt angyalt,
Pusztuljon mind, ki várja a hajnalt.
Szenvedjen minden lélek,
Mert a harag tüzében égek.
Halál szavát suttogja majd a szél,
Vesszen el mind ki a fényben él.
Kardom angyal vérbe mártom,
Nincs, ki velem szembe szálljon.
Mert szenvedtem már eleget,
S hiába kértelek titeket.
Hogy enyhítsétek a bánatom,
De csak nőtt bennem a fájdalom.
Hiába kértem ölelő kezet,
Dühöt kaptam szeretet helyett.
Könnyeim hiába hulltak,
Áldozata lettem egy hazug útnak.
Egy út mi a fénybe visz,
Szenvedjen más, ki ebben hisz.
De elég volt nincs tovább,
Elfogattam a sötét hívó szavát.
Szívemben harag és fájdalom,
Ti okoztátok bánatom.
Nem én vagyok a hibás,
Tökéletlenek vagytok, mint más.
Köztetek a nemes szív is elhal,
S így lesz keserű angyal.
Kinek lelke megtört már,
S egy kívánsága van, a halál.
|
