Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. augusztus 17.
Aranykoronát találtak egy ókori trák sírban
A régészek a bulgáriai Zlatinica közelében fekvő sírban egy arany koronát, pontosabban egy, a középkori koronák funkciójának alighanem megfelelő aranykoszorút, továbbá páncélzatot és más értékes tárgyakat találtak. A 2400 éves sírban egy csontvázra is rábukkantak, amelynek ujján egy különleges gyűrű volt.
A bolgár Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója, Bozsidar Dimitrov szerint a trák király egy olyan fiatal uralkodó volt, akit két lóval és kedvenc kutyájával együtt temettek el. Halomsírokban talált hasonló leletek Bulgária-szerte előfordultak már korábban is. (Kevesen tudják, hogy Olaszország és Görögország után Bulgáriában találják meg a legtöbb ókori leletet Európában, csakhogy a bolgár régészek a kevésbé ismert trákokkal foglalkoznak, míg az olasz és a görög archeológusok, a népszerűbb római, athéni, spártai leleteket ismertetik a nagyközönséggel.)
Nem találtak sírhalmot
A felfedezés érdekessége, hogy bár bulgáriai sírhalmokban találtak hasonló leleteket, ám a mostani feltárás során, Zlatinica mellett sírhalomra nem leltek. A király nagy valószínűséggel hirtelen halt meg, Bozsidar Dimitrov szerint, s így nem volt ideje a sírhalom megépíttetésére.
A trákok az ókori egyiptomiakhoz hasonlóan még életükben kiépítették az uralkodók temetkezési helyét. Az egyiptomiak piramisokat, látványos emlékműveket emeltek, a trákok pedig halmokat hoztak létre. Az uralkodó halála után a kiépített sírboltozatra földet hánytak, így mesterséges domb keletkezett.
További vizsgálatokra lesz szükség
A király csontjait jelenleg is vizsgálják, illetve a kiásásuk most is zajlik. Ha ez a művelet befejeződik, a leletet Szófiába, a bolgár fővárosba küldik további elemzésre. Az azonban már most is bizonyos, hogy főrangú személy temetkezési helyéről van szó, akit pompás temetésben részesítettek (még akkor is, ha hiányzik a sírhalom).
A most megtalált korona-koszorú, továbbá az eltemetett állatok mind-mind az előkelő származásra utalnak. Díszített bronz, vas- és rézpáncélzatot is találtak, amelyeken a görög mitológia jeleneteit ábrázolták. A csontváz ujján látható gyűrű például egy lovon ülő trák uralkodót mutat, amint egy görög istennő megkoronázza őt.. (2400 évvel ezelőtt a kultúrák már jelentősen keveredtek egymással: ekkor már a görögök is átvettek bizonyos isteneket a trákoktól, így a trákoknál sem véletlenül tűnnek fel a görög kultúra jegyei. A görögök többek között Orpheusz és Dionüszosz alakját vették át a trák mitológiából.)
A vizsgálatok tovább folytatódnak majd az uralkodó kilétéről. A bolgár professzor elmélete szerint Sevtről (azaz Szevtről) lehet szó, akire a korabeli görög források utalnak. Sevt nagybátyjától örökölt egy területet, ahol egy elégedetlenkedő népcsoport élt. Sevt görög seregeket hívott segítségül (pénzért), hogy uralma alá hajthassa a területet. Bozsidar Dimitrov szerint ekkoriban 23 királyság volt Bulgária területén, így az uralkodó biztos azonosítása még további kutatásokat igényel.
Trákok és dákok a történelemben
A mai Románia és Bulgária területén éltek egykor az indogermán népként azonosított trákok, de Észak-Görögország és a mai Törökország egyes (nyugati) részeit is lakták, alighanem a Kr. e. negyedik évezredtől kezdve. Már az Iliászban is feltűnnek a trákok, Trója védői is részben közülük kerültek ki. A görögökkel tehát már az írott források kora előtt szembetalálták magukat. A makedónokkal szorosabb kapcsolataik voltak. Első valódi államuk csak a Kr. e. 4. században jött létre, amit az odrisz, más néven odrüsz törzs hozott létre.
A rómaiak hódítása több évszázadon át tartott, egyes források Kr. u. 46-ot tartják ebből a szempontból a döntő fordulópontnak, amikor a latinok kiterjesztették uralmukat a területre. A trákoknak nincs (legalábbis nem maradt fenn) ábécéjük, néhány név más nyelveken meglévő átírása és egy-két szövegtöredék alapján próbálják rekonstruálni a tudósok a trákok beszédét, ami igencsak kockázatosnak minősíthető kísérlet.
Hérodotosz szerint vad, vérszomjas harcosok voltak a trákok, akik maguk után számos helyen hagytak kerámiát, bronzot, aranyat és ezüstöt. A trákok háborúiról keveset tudunk, az azonban bizonyos, hogy a római rabszolgafelkelések közül a legnagyobbat és legvéresebbet egy trák származású gladiátor, Spartacus irányította. Szintén híres volt Hérodikosz, aki a sportorvoslás megalapítója volt, és talán Hippokratész, a görög orvostudomány leghíresebb alakjának egyik tanára lehetett.
A trákok rokonai voltak a dákok, akikre román történészek a dákoromán-kontinuitás elméletét építették. Eszerint a mai román nép a dákok közvetlen leszármazottja. Ezt az elméletet magyar tudósok régóta vitatják, s manapság már Nyugat-Európában is akadnak kétkedők e nézettekkel kapcsolatban, amint azt Catherine Durandin Románia történetéről szóló könyvében is olvasni lehet. A dákoromán-kontinuitásról Ceausescu kommunista diktátor idején számos könyv jelent meg délkeleti szomszédunknál.
Összeállította: mar
|
