Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. augusztus 18.
Moszkvában épül Európa legmagasabb felhőkarcolója
Oroszország és Európa legmagasabb felhőkarcolója épül fel Moszkvában - a tervezett kivitelezési költségeket 530 millió dollárra, azaz 108 milliárd forintra becsülik.
A Föderáció tornya elnevezésű épületegyüttes kivitelezésében kínai vállalatok is részt vesznek, amelyek a napokban aláírt szerződés értelmében 58 millió dolláros (csaknem 12 milliárd forint) megrendeléshez jutottak.
Az építkezés ez év novemberében kezdődik és alig két év alatt, 2007 októberére fejeződik be. A 340 méter magas, 87 emeletes torony Oroszország, s egyben Európa legmagasabb felhőkarcolója is lesz. Szomszédságába 53 emeletes tornyot építenek. A komplexumban irodák, luxuslakások és szórakoztató egységek kapnak helyet.
A főberuházó, az orosz Mirax csoport vezetője az AP hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy csapódjon akárhány repülő az épületbe, az nem fog összedőlni. A komplexumot két német építész, Peter Schweger és Sergei Tchoban tervezte.
A moszkvai torony 340 méteres magasságával a világ hatodik legmagasabb felhőkarcolója lesz. Megelőzi a tajvani Taipei 101 (509 méter), a malajziai, Kuala Lumpuri Petronas-ikertorony (452-452 méter), a chicagói Sears torony (442 méter) és a New Yorki Empire State Building (381 méter).
Európában azonban a magasságát tekintve a Föderáció tornya lesz az első számú felhőkarcoló. Jelenleg a kontinens legmagasabb épülete a Commerzbank frankfurti 260 méter magas tornya.
******************************************************
Műholdfelvétel a kizöldült Északi-sarkvidékről
A Léna a világ egyik leghosszabb folyója. 4400 kilométeres hosszú út után éri el a Laptyev-tengert. A 32 ezer négyzetkilométeren elterülő deltája az öt nyári hónapra a fagyos tundrából termékeny láppá alakul át. A terület számos költöző madár költőhelye, valamint számos különleges hal- és tengeri emlősfaj élőhelye.
A Léna deltája az Északi-sarkvidék legnagyobb torkolata, és egyben legváltozatosabb vidéke.
A táj folyamatosan változik a folyó és a jég eróziójának valamint a szigetek vándorlásának köszönhetően.
A Proba műhold felvételén az észak-szibériai partoknál a Laptyev-tengerbe ömlő Léna folyó torkolatát és a deltában található Szamojlov-sziget körüli területet láthatjuk. A felvételen lenn, középtájon látható körte alakú Szamoljov egyike a delta több mint 1500 szigetének. Az Európai Űrhivatal mosógép méretű, 2001-ben felbocsátott Proba műholdja július 5-én készítette a felvételt.
A Proba felvételének jobb alsó részén még bőven találunk tavaszról visszamaradt összetöredezett jeget is.
A szibériai fagyos altalaj, valamint a sarkvidéki tengerek fenekén található üledékek az utóbbi évtizedekben egyre inkább a klímakutatók érdeklődésének középpontjába kerültek. A tundra lápvidékei, mint például a Léna deltája is, a szén körforgásának kiemelkedően fontos állomása.
Az átfagyott talaj ugyanis rengeteg széntartalmú vegyületet képes megkötni és elraktározni. A több ezer éve őrzött, jégbe zárt szén azonban a sarkvidék éghajlatának melegedésével és szárazabbá válásával kiszabadulhat. A légkörbe kerülő széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok pedig tovább fokozhatják a Föld felmelegedését. A permafroszt (fagyos altalaj) olvadása tehát időzített bomba bolygónk számára, megfigyelése, tanulmányozása ezért is szükséges. A képen látható Szamojlov-szigeten jelenleg már működik egy ideiglenes ökológiai állomás, német és orosz tudósok pedig most egy állandó megfigyelőállomás létesítését fontolgatják itt.
National Geographic Online
|
