Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Agymenés...
…..sivító hangra ébredt. Eltelt jó pár másodperc mire rájött, az óra kelti a kellemetlen zajt.
21. század csodája. Hiába is nyomod le az ébresztést, ő újra kezdi.
Álmos szemekkel meredt a falon lévő másik óra kvarckijelzőére. Lassan kitisztult a látása, és belátta nem jött be, amiben reménykedett. A szerkezet valóban a valós időt mutatta. Nem lehet tovább aludni.
Felült az ágy szélére, és nekiállt gondolkodni az előző nap eseményein. Miért is nem feküdt le időben ? Nos igen, ezért, és ezért, meg azért is… Mindig tud indokot találni. És legalább magának igazat ad.
Felállt végre. Magára öltötte az előző este odakészített ruhákat, és elindult, hogy kielégítse biológiai szükségleteit. Az ágy hívogató képét felváltotta egy gőzölgő kávéspohár képe.
Ez lett az elsődleges direktíva. Kávét kell szerezni. Lehetőleg méreg erőset, és sokat….sokat..sokat…
Megtette, amire a vágya kérte. Bekávézott, de fel még nem ébredt teljesen.
Magában érezte lassan el kell indulnia, mert a tömegközlekedés általa igénybe vett eszköze nem fogja megvárni.
Kilépett a lakásból. Egy diszkrét búcsú a nyugalomtól. Körülnézett miközben zárkózott.
Sötét volt. Az őszi reggel tipikus esete. Elviselhetően hűvös, és párás, valószínűleg ködös is. Ki lát ? Reggel ? Ez jó ! Hogyan lehet reggelnek nevezni, ha még sötét van ?
Nem akkor pitymallik ha a nap első sugarai szétoszlatják az éjszaka sötétjét ?
Elindult az utcán. Pár lépés után megtámadták a szúnyogok, akik ezen a nyáron igencsak kíméletlen offenzívát indítottak az emberiség ellen. Felvette a harcot. Eltökélte ha tudja megtizedeli a populációt.
Kiért a buszmegállóba, ahol találkozott a többi hasonló sorsú, és szintén vadászgató emberrel aki, azt vették a fejükbe jó nap ez, a munkára.
Pár szúnyogot levadászva, és számos prédát az örök szúnyogmezőkre kárhoztatva, majdhogynem megkönnyebbülten szállt fel az épp beérkező buszra. Ülőhelyet keresett szemével, s mikor meglelte testét is rábeszélte, hogy helyezkedjen el a székben. Értékes percek következtek. Míg a busz haladt úti célja felé, ő a szemét pihentette. Lelkiekben elkezdte a felkészülést, a mai nap előre is látható kihívásaira.
Megérkezett az első állomására reggeli tortúrájának. Innen diszkrét sétára kárhoztatta fáradt testét. Elővett egy cigarettát. Igen ! A leghosszabbat a dobozból. Különös elégedett érzés vette hatalmába, ahogy az első slukk beáramlott a tüdejébe, majd ki a szabadba. A cigaretta mindig megnyugtatta ! Hogy mitől volt nyugtalan ? Igaz. Nem volt oka a nyugtalanságra. Van magyarázat: Megelőzés célját képezte ez a dohányzás.
Gyalogosan, lassan el is érte az újbóli buszmegállót. Itt nem kellett sokat várnia. Újból felszállt, de szem pihentetésről már nem lehetett szó.
Pár megálló, és meglátta a gyár semmivel össze nem téveszthető kapuját. Talán az éves, szinte napi gyakorisággal történő megközelítés, talán a kötelességtudat, de nem tudná összekeverni ezt a helyet semmivel.
Betért a kapun, és belevetette magát a mába........
..............
Befejeztem mára. Lehet folytatása következik, lehet sosem lesz…
Rossz leszek, mert meg ígértem nem leszek jó.
Pápusssssz !
..By Fifika..
|
