Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. szeptember 26.
Megfejtették az inkák csomóírását?
(National Geographic Online)
A Harvard Egyetem professzora szerint az inkák által használt csomóírás, a kipu nemcsak számadatokat hordozott, hanem a kötélen különféleképpen megkötött és sorrendbe állított csomók egyben szavakra is utaltak.
A titokzatos írásról sok elmélet keletkezett. Gary Urton szerint a kötelek kezdőcsomói származási helyükre utaltak, így ha elméletük igaz, úgy először tudjuk legalább részben olvasni a kiput.
Az inkáktól klasszikus értelemben vett írás ugyan nem maradt fenn, ám egy különleges jelrendszer néhány darabjából mégis arra lehet következtetni, hogy az Inka Birodalomban sem nélkülözték az adminisztratív utasításokat és feljegyzéseket.
A kipu, az inkák által egyesek szerint már több ezer éve használt csomóírás a legtöbb tudós feltételezése szerint adónyilvántartásokként és igazgatási feljegyzésekként szolgálhattak. A Science című folyóiratban most megjelent cikk azonban ennél többet is állít.
Gary Urton, a Harvard Egyetem professzora szerint ugyanis nemcsak számokat jelöltek a függőlegesen felakasztott kötélen található csomók. A professzor egyik tanítványával olyan számítógépes programot alkotott meg, amely különféle számtani műveletek elvégzése révén elemzi ki a kipukat. A kutatók által elemzett 21 kipu azért is különleges, mert egy helyről, az egykori igazgatási központból, Puruchuco-ból származnak. Ebből kifolyólag Urton-ék azt feltételezték, hogy a kipuk között olyanok is találhatóak, melyek egymásra is hasonlítanak.
Az elemzés eredményeképpen Urton arra a következtetésre jutott, hogy a kötél elején található kezdőcsomók mindig egy helységet jelölnek: jelen esetben Puruchuco-t. Amennyiben sejtésük igaz, úgy ez jelentheti az első megfejtését egy kipunak. Eleddig ugyanis csak a csomók matematikai összefüggéseire sikerült fényt derítenie a tudósoknak, azt azonban, hogy a csomók által jelölt számok mire is utalnak, senkinek nem sikerült megfejtenie.
Változatok a kipura: áldozati regiszter, költemény vagy adónyilvántartás
A kipuk jelentésére korábban több teória is született. Egyesek úgy vélik, hogy a csomók a bemutatott állatáldozatok számát jelölik. Bill Conklin, a washington-i textilmúzeum igazgatója figyelemre méltónak találta Urton teóriáját, ám szerinte a csomók egyértelműen a vallási szertartásokban játszottak szerepet. „Az áldozatok számontartása igen fontos volt az inkák számára. Amennyiben nem megfelelő módon és időben mutatták be az áldozatot, úgy az istenek haragját is kihívhatták" – nyilatkozta Conklin a The Independent című brit lapnak. Ezt a tételt bizonyítaná az is, hogy a pamutzsinórok szálai között állati szőröket is találtak kutatók.
Mások szerint a csomók költeményeket is takarhatnak: a buffalói Művészeti és Tudományos Főiskola tanára, Galen Brokaw szerint a mai indián törzsek szervezettségénél jóval bonyolultabb társadalmi struktúrával és fejlettebb kultúrával rendelkező inkák nemcsak egyszerű numerikus adatokat rögzítettek a kipukkal. Szerinte az sem kizárt, hogy művészeti értékkel is bírnak a számunkra érthetetlen számsorok.
A legelfogadottabb vélemény szerint a kipuk elsősorban adminisztratív célokat szolgáltak: így kommunikáltak az állami adminisztráció különböző szintjei, ezek segítségével tartották számon a befizetett adókat, vetettek ki újat vagy éppen regisztrálták az újszülötteket és a katonai szolgálatra kötelezetteket.
Mivel a kipukat a spanyol hódítók nem tudták értelmezni, így állandóan gyanúval kezelték azokat. Azt feltételezték, hogy a kipuk révén az őslakos indiánok lázadást szítanak a spanyol uralom ellen, ezért igyekeztek megsemmisíteni minden kiput. Fáradozásaikat majdnem teljes siker koronázta: ma világszerte összesen 700 kipu létezik azokon az egyszerűsített modern kipukon kívül, melyeket az Andok hegyei között megbúvó pásztorok még ma is alkalmaznak.
A most kiértékelt 21 darab közül hét nemcsak önmagában ad ki valamilyen kódot, hanem egyben egymásra is utalnak. Urton szerint a csomók háromdimenziós bináris kódok, melyek leginkább a modern számítógépek által használt kódokhoz hasonlítanak. A csomók száma, kötési módja és színe mind jelent valamit, de eddig csak azt sikerült megfejteni, hogy a kezdőcsomók mit jeleznek. Hogy valaha sikerül-e a teljes csomóírást számunkra is érthetővé tenni, az minden valószínűség szerint attól is függ, hogy találunk-e egyszer a rosette-i kőhöz hasonló segédletet Közép- vagy Dél-Amerikában.
A kiput sem ismerte minden inka: az elit képzéséhez hozzátartozott a csomóírás elsajátítása, a politikai vezetőkön kívül csak a kipukamajokok, a csomóírás bennfentes ismerői értették a különleges nyelvezetet. A csomók számtani összefüggéseit már az 1920-as években is vizsgálták és részleges eredmények már ekkor is születtek. Mivel azonban a 70-es évekig nem sikerült minden létező kipu számtani kapcsolatára fényt deríteni, sokak szerint a ma is ismert kipuk mintegy 20 százaléka minden bizonnyal elvontabb jelentéssel bír: szavakat vagy akár érzelmeket is jelölhetnek.
|
