Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Európa kapujában...
a madárinfluenza
A holland gazdák zárt térben tartják baromfiállományukat, az angol orvosokat felkészítik a lehető legrosszabbra, a franciák gyógyszereket halmoznak fel. A hivatalos szervek szerint még mindig elenyésző a veszély, az azonban tény, hogy Szibériában is felütötte fejét a madárinfluenza.
Bár a legújabb járványról Indonéziában számoltak be, sokan attól tartanak, hogy a szegényebb országokon és a költöző madarakon keresztül a kór beszivárog a kontinensre. A H5N1 törzs, ami 8 évvel ezelőtt Hong Kongból indulva támadt először, elkezdte nyugati irányú terjeszkedését. A szakértők legnagyobb félelme a mutálódás, melynek hatására könnyebben terjedhet az emberek között, olyan tömeges méreteket öltve, mint az 1960-as években végigsöprő utolsó influenzajárvány, ami közel négymillió embert pusztított el.
A legutóbbi orosz és kazah jelentések hatására Európában is aggódhatunk, bár ezekről a területeken emberi esetekről nem számoltak be. Július végén H5N1 madárinfluenzát azonosítottak egy orosz háztáji gazdaságban, ahol járványos méreteket öltött a betegség. A DNS szekvenciák elemzése kimutatta, hogy az orosz minták nagy hasonlóságot mutatnak azzal a vírussal, idén májusban Kínában pusztított. Időközben az orosz hatóságok több régióból is jelentették a H5 vírus kitörését. Maga a H5N1 kelet-Ázsiában eddig 57 halálos áldozatot követelt az emberek közül, míg a madaraknál milliót.
Az európai terjedés lehetősége főként azon múlik, hogy egészséges költöző madarak hordozzák-e, vagy sem. Ha a vírus a fertőzött baromfiállomány kereskedelmi forgalmazásával áll összefüggésben, mint ahogy az délkelet-Ázsiában történt, akkor egészen más a helyzet. Mindemellett az eddigi fertőzéseket a nagyobb vasúti, kereskedelmi és utazási csomópontok közeléből jelentették.
A vadmadarak útján való terjedés közvetett bizonyítékokon alapul. Egy orosz jelentéséből kiderül, azon a hat területen, ahonnan a járványokat jelentették, azok a háztáji madarak kapták el elsőként, akik a vadmadarak által is látogatott vízgyűjtők közelében élnek. Másrészről még egyetlen olyan jelentés sem érkezett, mely szerint egészséges vadmadár hordozná az erősen patogén H5N1-et, leszámítva egy esetet, amikor több ilyen madarat is találtak, igaz nem teljesen ezzel a vírussal.
Hon Ip amerikai virológus kiemeli, hogy a novoszibirszki jelentésben nem egyezett meg az egy vadkacsától izolált H5N1 vírus a házi baromfiállományban talált vírusokkal. Ip szerint semmi nem támasztja alá a vadmadarak közreműködését, sokkal inkább a nagyobb emberi kereskedelmi útvonalakkal mutat párhuzamot a vírus terjedése. A bizonytalansághoz hozzájárul, hogy Mongólia távoli tavainál egy járvány vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy az ott élő több mint 6000 madárból alig 100 pusztult el, ami vagy arra utal, hogy a vírus nem támad meg annyi madarat a vadfalkákban, illetve arra, hogy a madarak többsége egészséges hordozó marad.
Ha a vadmadarak terjesztik a H5N1-et, akkor európai szakértők szerint a megoldás kulcsa a baromfiállomány és a vadmadarak közötti kapcsolat megakadályozása. Hollandiában már beszüntették a csirkék szabadban tartását. Az ország, mint a világ egyik legnagyobb hús exportőre, 2003-ban az enyhébb H5N7 törzstől már elszenvedett egy járványt, azonban ez is 30 millió madár s 150 millió eurós kárt okozva az országnak.
Nagy-Britanniában a kerge marha kór mizériája, ami több mint 100 ember esetében végződött halállal. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kitart álláspontja mellett, azaz a nagy távolságokat megtevő vad vízimadarak szállítják a vírust a különböző kontinensekre. Véleményük szerint a Szibériából tovább repülő madarak eljuttathatják a vírust a Kaszpi- és a Fekete-tenger körzeteibe, ami a Balkánnal karöltve már "utat nyithat a vírusnak Közép-Európába", különös tekintettel hazánkra, mint Ukrajnával és Romániával szomszédos országra, amin egyértelműen keresztül haladnak a szóban forgó madarak.
A FAO főként a délkelet-európai országok miatt aggódik, ahol a vadmadarak észak-európai társaikkal találkozhatnak. Ezekben az országokban valószínűbb, hogy nem tudják időben felismerni és kezelni egy madárinfluenza járvány kitörését. Az Európai Bizottság már betiltotta az ázsiai és orosz baromfi importját, augusztustól pedig fokozott figyelmet kért az állategészségügyi szervektől. A Bizottság a gyógyszerek beszerzését sürgette, melyet hazánk is megfogadott.
Magyarországon már tesztelik az oltóanyagot. Itthon az Állategészségügyi Szolgálat az ellenőrző vizsgálatok idei mintaszám megduplázásával igyekszik minél hatékonyabban kiszűrni az esetleges fertőzött állományokat.
A világ legnagyobb gyógyszergyártói is dolgoznak annak érdekében, hogy felvegyék a harcot a madárinfluenza egy jövőbeni, halálos válfajával, ehhez azonban még időre van szükség. A francia Sanofi-Aventis SA jár talán a legelőrébb, ők augusztusban már sikeres klinikai tesztekről számoltak be, oltóanyaguk hatékonyan stimulálta az immunrendszert a madárinfluenza elleni küzdelemre.
|
