Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
oltás ,majd betegség???!!!
Nah kezdjük...szóval ebből kikindulva...lehet h megdöglöm...:)))Joh mi???nekem is tetszene...nah deh nem most!!!!!!!!!!!Anyám nézett vmi hülyeséget a tvbe amiből azt köbözte ki h nekem depresszíóm van...húha...komolyan mondom ő az új Einstein...h 2 év után észre vette...nincs sok kedvem írni mert kavarog a fejem...deh szeretem ezt az érzést...olyan kábult...amikor kiballagsz térből és időből...azon gondolkoztam vajon h élheti a mindennapjait???Mint egy átlagos ember ,vagy nem???valyon eszébe jutottam azóta???biztos:))azt gondolta:jah az a hülye Qrva...már bocs a szóért...pedig pont beszéltem vele erről h miért mondjákrám ezt egyesek...ezt az IRÓNIÁT!!!!!!!!!!Szeretem ezt a szót IRÓNIA...
Nah meek...tudjátok még mindig:
Zselé vok...
látjátok ott a képen a szerelmem...nah joh nem...aki nem tudná:az ott Szekeres András... Junkies rulez!!!!!!!!!!!!!
Junkies : Szép új világ
Hálni jár belém a lét
Már csak takaréklángon ég
Tudom már rég, hogy
Átvernek, fegyvernek
Látszó tárgyakkal terelnek
Amerre mennek
Ezer sebből vérzek el
Meghalok, nem érdekel
Úgysem érek el
Semmit, mert nem kérek
Abból a szellemi drogból
Mit nyomnak belétek
Ref.:
Szállj csak el
Merülj alá, ha kell
Többé nem fáj, vár rád egy
Szép új világ
Átformál téged
Saját képére, így hat rád
Vár egy
Szép új világ, szép új világ
Legyél még hülyébb és élj
Ne érezz, ne kérdezz, ne félj
Ha meg sem próbálod
Jobb, hogyha nem látod
Mi lett volna, hogyha megváltod
Minden álmod
Ha már minden összedőlt
Kívánj boldogabb jövőt
Van még időd, hogy
Átgondold újra
Miért léptél rá akkor régen
Erre az útra
Junkies : Ami táplál, az pusztít el
Idd ki a piád végre
Oda kell érned 7-re
Te leszel a díszvendége
A szokásos esti bálnak
Hol a legszebb csajok várnak
Ajtódnál sorban állnak
Már nincsen semmi dolgod
Csak az, hogy legyél boldog
Hátradőlsz és mondod:
Így képzeltem el
Ez az, amire vártál
Amit álmaidban láttál
De ne feledd el, ami táplál, az pusztít el
Eszed veszi az egész
Semmi se hajt, csak a pénz
Egyre többet kérsz
Már nem tudod, mennyit érsz
Fellegek közt élsz
Nem látod merre mész
És lelked mélyén az űr
Magába szív, legyűr
A fáradt húr túlfeszül
És akkor pattan el
Mikor úgy érzed, hogy így jó
A farkába harap a kígyó
Ha elfeleded, ami táplál, az pusztít el
Ami táplál, az pusztít el
|
