Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. szeptember 28.
Robotika
- Robotkutya vigyáz majd a fogyókúrázókra -
Amerikai kutatók a japán Sony cég robotkutyáját alakítják át úgy, hogy a roboteb vigyázni tudjon gazdája fogyókúrájára
Tulajdonosa elég, ha csupán annyit kérdez tőle: Hogy vagyok? A roboteb erre vagy vidám zenét kezd játszani és izgatottan ugrálni, vagy szomorúan leheveredik és gyászénekbe kezd. A roboteb hangulatreakciója annak függvénye, hogy gazdája betartotta-e az aznapi étrendelőírást, vagy fegyelmezetlen volt.
Az "étrendőr-kutya" zsűrizni persze nem önállóan tud, ahhoz előbb meg kell kapnia a napi feljegyzéseket gazdája étkezéseiről, testsúlyáról és mozgásáról. Ez rádióösszeköttetéssel történik, egyrészt a mérleg árulkodik az ebnek a súlyról, másrészt a gazdin lépésszámláló van, amely ugyancsak tudatja a kutyával, hogy mennyit kutyagolt, és ennek alapján mennyi kalóriát égetett el. Az éteknaplót már a gazdinak kell beírnia egy kis számítógépbe, és az adja tovább az információt a kutyának.
Mindezek alapján az eb nem csak étrendőr, hanem testőr is, mivel vigyáz gazdája alakjára, vonalaira, és ha szükséges, megmondja majd neki, hogy legfőbb ideje sétálni egy nagyot. A műkutya még a jövő zenéje, csupán terveit mutatták be Tokióban.
- Robotdenevér segíti a hanglokátoros kutatásokat -
Egy kutatócsapat robotdenevérrel vizsgálja az echolokáció jelenségét
Egy robotdenevér, mely képes az utrahang számos frekvencián történő kibocsátására és érzékelésére tökéletesen alkalmas arra, hogy a visszhang-kutatásokat előrébb vigye. A CIRCE által kifejlesztett robotdenevér mozgatni tudja füleit egy olyan technikával, melyet az igazi állatkák arra használnak, hogy szabályozzák a visszhang jellegét.
A CIRCE úgy fejlesztette ki a robotot, hogy az tökéletesen imitálja a denevérek lenyűgöző echolokációs - visszavert hangok segítségével történő tájékozódás - képességeit és kiváló eszközként működik a további kutatásokhoz. Dr. Herbert Peremans szerint a hanglokátor alkalmazása a víz alatt már megfelelő háttértudást jelent, ám ennek alkalmazása a levegőben már korántsem olyan egyszerű.
Bármely alkalommal, amikor egy csapat autonóm robotot akar kifejleszteni, elsőként a hanglokátor jut eszükbe, aztán nagyon hamar olyan problémával találják magukat szembe, melyeket nem tudnak megoldani, ezért legtöbbször kamerákra vagy lézerekre támaszkodnak. A kutatók most azt remélik, hogy a robotdenevérrel sokkal kifinomultabb hanglokátor rendszereket fejleszthetnek ki a robotok navigációjához, mint eddig tervezték.
Ezen potenciális felhasználási területek egyike a növények azonosítása echolokációval. A Bat-Bot fejlesztése során a CIRCE kutatói rájöttek, hogy a különböző növények egyedülálló visszhang jelzéseket bocsátanak ki.
A kutatócsapat számos növényfajt tesztelt le és kiderült, hogy majdnem mindegyiket lehet az echolokációval megbízhatóan azonosítani, mely azt bizonyítja, hogy elviekben a technika a növények azonosítására is alkalmazható. Ám természetesen további kutatásokra van szükség a technológia finomítása végett.
Míg a robotfej kifejlesztése elsődleges célja volt a CIRCÉ-nek, a csapat számos hasznos eredményt produkált. Az egyik partnerük ugyanis olyan szélessávú jelátalakítót fejlesztett ki, mely mind az akusztikus energiát tudja elektromos energiává, mind az elektromosat akusztikussá alakítani a 20 -200 kHZ tartományban.
Körülbelül 700 echolokációval élő denevérfajt ismer a tudomány, és ezek a fajok a frekvenciák széles skáláját alkalmazzák. A kutatóknak egy olyan eszközre volt szükségük, mely az egész tartományt kezelni tudja.
A csapat emellett CT képeket készített 20 denevérfajról, ezzel demonstrálva, hogy az állatkák fülének alakja igen nagy mértékben különbözik és jelentősen befolyásolja az állatok teljesítményét. Ez a tudás felhasználható a már létező hanglokátor rendszerek teljesítményének növelésére is.
A kutatócsapat szerint ők az elsők, akik nagyfelbontású számítógépes modelleket készítettek az állatok füleiről, melyek mintegy antennákként működnek. Emellett az eredmények segítségével egyszerűsített nylon füleket készítettek, melyekkel megkezdhetik annak vizsgálatát, a denevérek fülének alakja, hogyan is befolyásolja a hang érzékelését.
A Bat-bot számos kutatási projekt elsődleges alanya lesz, többek között az EU CILIA tervezetében, melyet szeptemberben kezdenek el, és melynek során azt vizsgálják meg, hogy a rovarokon, halakon, valamint az olyan emlősök, mint a denevér és az ember cochleájában - csigaház formájú csontos tekervény, amely a hallásért felelős szervet, a Corti-szervet tartalmazza - lévő apró szőrszálak, hogyan alkalmazhatóak a környezetről kialakított információk begyűjtésére. Azt még a kutatók sem tudják előre, hogy milyen eredményekkel zárul majd a robotdenevérrel végzett kísérletek sora.
hirado.hu/Robotics Daily/PRWeb
|
