Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
A cukrokról - tudományosan
Miért szeretjük annyira a csokit, a fagyit, a süteményeket? Azért, mert az édes íz érzékelése az ember számára egyfajta örömforrás, amely gyakran jutalomként szolgál.
A közvélekedés és a szakma véleménye is gyakran a cukrokat teszi felelőssé bizonyos betegségek kialakulásáért és kifejlődéséért. Mindazonáltal sok hamis ismeret jut el szakemberekhez és fogyasztókhoz.
Mit értünk cukrokon?
Az élelmiszerekben megtalálható mono- és diszacharidokat nevezzük összefoglalóan „cukroknak”. A táplálkozás során leginkább használt cukrok: a szacharóz (répacukor), a glukóz (szőlőcukor), a fruktóz (gyümölcscukor) és a laktóz (tejcukor).
Mi a cukrok szerepe a szervezetünk működésében?
A cukrok a szervezet számára energiát szolgáltatnak, különféle idegélettani funkciókat befolyásolnak, az agy tápanyagául szolgálnak, valamint örömforrást jelentenek.
Miért olyan kedvelt az édes íz?
Az édes íz érzékelése valószínűleg velünk született képesség. Ugyanakkor az érzékelés mértékében az egyének között különbségek figyelhetők meg. Az édes élelmiszerek iránti igényünk hedonikus, érzelmi és kulturális tényezőkkel is kapcsolatos. A cukrok iránti ragaszkodást még inkább fokozhatja az olyan neveltetés, ami az édességekkel jutalmaz.
Miért van szükségünk a cukrokra?
A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövidtávon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet az energiafelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glukóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben ezekből nincs jelen elegendő mennyiség, az az állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentős mértékű csökkenését eredményezi.
Hasznosulnak a cukrok a fizikai tevékenység során?
Testedzés közben, különösen állóképességet igénylő tevékenységek során, jelentősen növelhető a teljesítmény, ha a megfelelő időben megfelelő mennyiségű szénhidrát áll a szervezet rendelkezésére. Hosszantartó fizikai erőkifejtésnél (pl. a hosszútáv-, vagy a maratoni futóknál) a cukrok ismételt bevitele javítja a kitartást és csökkenti a fáradtságérzetet. Ezért a glukózban gazdag táplálkozást gyakran javasolják intenzív sportolás esetén.
Mi a cukrok szerepe intellektuális tevékenységnél?
A cukrokban gazdag táplálkozás élénkíti az intellektuális tevékenységet, mert elősegíti a tanulási és emlékezési folyamatokat, javítja a koncentrálóképességet. Gyermekeknél a glukózfogyasztás növeli figyelemkészségüket és csökkenti a reakcióidőt.
Fokozza-e a cukrok fogyasztása a pozitív kedélyállapotot?
A cukrok bizonyítottan csökkentik az érzelmi ingadozásokat és javítják a kedélyállapotot.
Hatással vannak-e a cukrok az ásványi anyagok felszívódására?
A tudomány mai ismeretei szerint bizonyos szénhidrátok befolyásolják a kalcium, a magnézium és a vas hasznosulását:
Kalcium: A laktóz segíti hasznosulását a szervezetben, és fokozza a csontokba való beépülését.
Magnézium: A fruktóz javítja a magnézium oldhatóságát, s így megkönnyíti a felszívódását.
Vas: A fruktóz fokozza a vas felszívódását.
Igaz-e, hogy a keményítőben gazdag szénhidrátok kevésbé emelik a vércukorszintet, mint a cukor?
A különböző szénhidrátokban gazdag élelmiszerek úgynevezett glikémiás indexének (az egyes élelmiszerek glukózhoz viszonyított vércukoremelő hatása) vizsgálata alapján megállapították, hogy az egyes gyümölcsökben és gyümölcslevekben előforduló természetes cukrok hasonló mértékben emelhetik a vércukor szintet, mint a kristálycukor, de kisebb mértékben, mint számos finomított keményítőt tartalmazó étel.
Okozhat-e elhízást a cukrok fogyasztása?
Az elhízás pozitív energiamérleg mellett alakul ki: akkor következik be, amikor az elfogyasztott táplálékkal az összes energiabevitel nagyobb, mint a szervezet által felhasznált energiamennyiség. A nagy szénhidráttartalmú ételek, mint pl. a kenyér, a gabona és a burgonyafélék a közhiedelem szerint igen hizlalnak. A zsíros ételekhez viszonyítva azonban ez sokkal kisebb mértékű, hiszen a szénhidrátok grammonként kevesebb energiát szolgáltatnak, mint a zsírok. Továbbá sokkal jobban laktatnak, és így túlzott mennyiségben nemigen fogyaszthatók. A fölöslegesen elfogyasztott szénhidrát glikogén formájában raktározódik a májban és az izomban. Amikor a raktárak feltöltődnek, a bevitt szénhidrát döntő része elég, azonban kis hányada zsírrá alakul. A fölöslegesen elfogyasztott zsír ugyanakkor gyakorlatilag korlátlan mértékben a zsírraktárakba kerül. Ha tehát a szükségesnél több zsírt fogyasztunk, akkor meghízunk.
Vezethet-e a túlzott cukorfogyasztás cukorbetegséghez?
A cukorbetegség kialakulásának számos kockázati tényezője van, amelyek a szervezet inzulinháztartásának felborulásához vezethetnek, de ezek közül egyik sincs direkt összefüggésben a cukorfogyasztással.
|
