Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
tél
Kicsinyke pelyhek
zizegve hullnak,
ránkborulnak
Betakargatnak
sötét tetőket,
kopár mezőket.
Fát öltöztetnek
féltve, vigyázva
fehér virágba.
Parányi pelyhek,
kis semmiségek,
messze vidéket,
A szeretetnek
piciny, parányi
fehér csudái:
egész világot
födnek be hullva,
reáborulva.
kis észrevétlen
mosolyok, tettek…
ha eggyé lettek.
Szőnyeget szőnek.
Szép takarónak
összefonódnak
ha égi kézben
hótakarónak
bízva fonódnak:
- közülük egyet
bár meg se látunk, -
így takarják be
kietlen utunk,
kopár világunk.
[Túrmezei Erzsébet]
|
