Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
JÚNIUS 11. GYÖNGE HELY...
Dés László-Bereményi Gézu: Gyönge hely
Azóta tudom, hol a gyönge helyem,
mióta fölemelte ő a kezét,
megérintett és elvesztettem fejem.
Azóta tudom milyen gyönge vagyok,
mióta meghallottam hangját neki,
mit mondjak róla, a fülbe lopakodott.
Lettem egy gyönge nő,
elbolondított ő nagyon,
de jó, hogy hagyom.
Mert van egy gyönge hely,
megérintett és hej,
az ott, azóta is sajog,
hej, az a hely az ott,
azóta is sajog nagyon,
remegek érte.
Megállapítottam, hogy gyönge vagyok,
ha ő megszólal, vagy rám kezet emel,
mindent hagyok, a bolondja vagyok.
Megállapítottam, hogy ő az aki,
megérintett engem egy gyönge helyen,
mert én hagyom, csak mert az jó nekem.
Úgy lettem gyönge én,
hogy ujjai hegyén varázst
és ezzel hatott.
Varázst vitt énbelém,
az ujjai hegyén,
na de, de ebből elég!
De ebből már elég,
meddig is legyek még
rab én?
Ébredni kéne!
Elég egy gyönge hely
és, hogy azt mondja:
hej ide!
Hát nekem ennyi kell,
a hangja leteper, elég!
Elég a gyöngeség
és abból is elég,
hogy én
egy hangra ugrom.
Megyek az utcán, szabad vagyok újra,
már nem érdekel, se hangja, se ujja,
sehol a varázs, sehol a varázslat,
mondjon, érintsen holnaptól már másat.
De jó az utcán jó nagyokat lépni,
sehol a varázs, mégiscsak megéri,
legyen az aki engem már nem érint,
mondjuk bent van ő, ezért vagyok én kint.
Megyek az utcán, szabad vagyok újra,
már nem érdekel, se hangja, se ujja,
lálá lálálá...............................
.........................................
|
