Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2004. augusztus 14.
Mára ezt kapjátok:)
Négy kicsi egér (Levél feleségemhez)
Drága Angélám!
Nyilván kezdtél aggódni, hogy néhány nap óta nem
jelentkezem, mert ez kilencéves házasságunk alatt
sosem fordult elő. Az élet azonban néha különös
játékokat produkál. Mint ez is itt például a négy kis
izével. Erről jut eszembe, néhány percre megszakítom
soraimat, most talán sikerült behajtanom a kéket...
De bocsáss meg, most jut eszembe, hogy még nem
tudsz semmit. Mint bizonyára emlékszel, múlt szerdán
reggel lementem, hogy kislányunknak valami kis olcsó
játékot vegyek, mint rendesen. Nehéz volt a
választásom, hisz tudod, hogy az ugráló majomtól a
kis flanell likorkészletig és a törpekártyától a plasztik
építőkockáig minden megvan már, és megvan
viaszosvászonból kicsiben a párizsi Notre Dame is.
Szóval, bementem a boltba és rövid válogatás után
elém tették a négy kis egeret ízléses, kis, piros
celluloiddobozban, de kinyitni, a fene egye meg, nem
lehet. Nagyon jó kis játéknak látszott. Képzeld,
fiacskám, van négy kis egérke, nagyon édesek, egy fehér,
egy kék, egy zöld és egy sárga, és mindegyiknek egy
megfelelő színű házacskája, oda kell őket pecegtetéssel,
rezegtetéssel és szájcsücsörítéssel behajtani. Nagyon
egyszerű az egész, gondoltam, Évike fog örülni neki,
és csak három forint volt, pedig az is rajta van az alján,
hogy KT 73/5. Egyszóval megvettem és vittem a
kabátzsebemben, de nem tudtam, hogy mit viszek.
Felszálltam az autóbuszra és ott villant először az
agyamba a szörnyű gyanú, hogy ezt a négy kis dögöt
nekem be kell tudnom hajtani a négy kis házba, különben
nem állhatok a kislány elé ezzel a valóban nagyon bájos
kis játékkal. Mégse jó pedagógiailag, ha a gyerek rájön,
hogy az apja hülye és négy nyavalyás kaucsukegeret
sem tud behajtani négy vacak kaucsukházba.
Elővettem tehát ezt az izét az autóbuszon és kezdtem
ütögetni, rázogatni. A Wesselényi utcánál volt dolgom,
de csak akkor riadtam fel, mikor a tizenkettes már
visszafelé jött a Tompa utcánál, és a kalauz finom mosollyal
ismét kérte a jegyet, mondván, hogy retúrjegy nincs, és
csak nem akart zavarni, de most már nem várhat tovább.
Megjegyzem, hallottam valami kuncogást már előbb is,
de nem tudtam odafigyelni, mert a sárga egér mindig
keresztbe állt a háza előtt, és ez túlontúl lekötött, mérges is
voltam rá. Most már hangosan röhögött az egész autóbusz,
mindenki engem figyelt, sőt, miután elöl ültem, az utasok
jelentős része a kedvemért benyomakodott a kocsi belsejébe,
ami szintén közfeltűnést keltett. A kalauz is az egereket
figyelte, ezért az egyik megállónál a korai csöngetés miatt a
hátsó ajtó úgy vágott szájon egy rovargyűjtő kinézésű pasast,
hogy ijedtében németül kezdett imádkozni. Ekkor szólt közbe
a részeg, hogy:
- Most a zöldet kocogtassa meg, maga ökör! - Erre pofon
vertem, de a hirtelen mozdulattól kijött a fehér, pedig már
bent volt a házában. (Mégpedig fejjel befelé, mert farokkal
befelé nem ér.) Ekkor történt, hogy az autóbusz mindnyájunkkal
együtt beleszaladt a Lenin körút hetvenegyes számú ház kapuja
alá, mert a sofőr is azt figyelte, hogy bemegy-e a sárga egér,
vagy sem. Óriási csődület támadt, de ne aggódj, én nem
sebesültem meg, sőt a nagy zökkenéstől beszaladt a házába
a kék egér és most már csak a zöld volt kint. Jöttek a mentők,
azonnal megkértem a mentőorvost, hogy próbálja meg
óvatosan behajtani a zöldet, mert nekem már remegett egy
kicsit a kezem. Nagyon kedves volt, mindjárt beültünk a
mentőautóba, de folyton csak dumált, és nemhogy a zöldet
nem hajtotta a zöldet nem hajtotta be, hanem a sárgát is kirázta.
Kicsit dühös voltam, de szerencsére nagyon jó helyre hozott.
Itt nagy csend van, igen finoman bánnak velem, a koszt is elég
jó, majd fehérneműt küldjél. Azt mondták, itt nyugodtan
maradhatok, míg be nem hajtom mind a a négyet. Szeretném,
ha bejönnél hozzám, de nagyon ravaszul kell csinálni, mert
mindig rám zárják az ajtót és a falak vastag gumiból vannak.
Csókol szerető férjed
Ui.: Mától valószínűleg több idom lesz írni, mert hozzám
költöztették doktor Berkest, az osztályos főorvost, mert ő sem
tudta behajtani a sárgát, s így időnként kölcsön kell adnom
neki az egérkéket. Most éppen sikerült behajtania a kéket,
igaz, hogy segítettem neki egy kicsit.
Puszmák:)))
|
