Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2007-09-13
Angyali üdvözletek
SOK MINDEN VAN AZ ÉLETBEN,AMIT NEM LÁTHATUNK,
hallhatunk és érintheetünk meg, de tudjuk,
hogy léteznek, mert súgja a szívünk.
Mivel a bölcsesség a szív sajátja,
messze túlmutat az értelmen,
a látható világon,amely elménkhez tartozik.
/Romhányi József/
A bölcs bagoly
A tudós bagolyné tojt egy kis utódot,
de az nem lett okos, sőt inkább ütődött.
Atyja, a nagyhírű egyetemi dékán
sokat bosszankodott lüke ivadékán.
Hasztalan unszolta:
- Magolj,
fiam, bagoly!
Hiába korholta, intette,
kölkét ez csak untatta.
Utálta az egyetemet, órák alatt legyet evett.
Nem csoda hát, hogy a halálmadár-vizsgán
csak ücsörgött és pislogott pislán.
- Huss!
Rivallt rá az elnök-akadémikus.
- Szálljon egy házra,
és borítsa gyászba!
- Jó! - mondta a buta bagoly, holott
azt sem tudta, miből lesz a halott.
Rászállott a legelső viskóra,
és ott csücsült bóbiskolva.
Jobbat nem talál, ki mindent végigpásztáz,
mert ez volt a temetői gyászház.
Így lett a nagyerdő legostobább baglya,
a Huhugányos Akadémia tagja.
A szomorúságról....
"...Ne hessegesd el a szomorúságot.
Oktalanul jön: talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet. Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal mászkálj a földi tereken, lehorgasztott fővel, az élet és minden tünemény reménytelen mulandóságán elmélkedve, a tűnő örömök fantomjai után koslatva. Először is, az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak igazi örömök.
Emlékezzél csak...
Aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban elborítja csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot, s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is.
A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín derengésben. Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál, dallam nélkül.
A világ szomorú is. S milyen aljas, milyen triviális, milyen büfögő és kibírhatatlan lenne egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne a világ szomorúság nélkül!..."
/Márai Sándor/
Tatiosz: A szeretetről
Mások szeretete feléd tart észrevétlen hömpölygéssel. Ne siettesd jöttét, ami személyesen a tiéd, rád talál. Várd nyitott szívvel, egész sorsoddal, egész életeddel.
A szeretet hangja muzsika: ajándék a léleknek, felüdülés a szellemnek, megkönnyebbedés a szívnek. Ez a szó: szeretet - élettel teli valóság segít feloldani és feloldódni; megérteni és megértetni; megtartani és elengedni.
Ha meggondolod, melyik földi jelenség áll közelebb hozzád, a Nap, a Hold, a csillagok, a kő, a fa, a fűszál, vagy egy ember - egyképpen tudsz válaszolni rá: embernek csak ember lehet társa.
A Nap fénytengere felnyitja szemeidet; a Hold ragyogása pihenőre int; a pislákoló csillagok terelnek éjjeli utadon; a kő szilárdsága példát mutat az akarat hajlíthatatlanságára. A fa hűs árnyékában felüdülhetsz, és életed dolgai megkönnyebbednek. Egyetlen fűszál is bizonyság az élet körforgására: kizöldell, szárba szökken, elhalványul, megfonnyad, végül lehanyatlik. Ezt teszi velünk is az idő: felmagasztosít, majd porba dönt.
Mért képes mindezekre?
Mert ember. És az ember hatalmas erővel egyesíti magában a természet földi jelenségeit a világmindenség távoli fényeivel.
Mi volna hát csodálatosabb az embernél? Ő az élet - s az életnél semmi sem csodálatosabb.
Ő a Nap, a Hold, a csillagok, a kő, a fa, a fűszál egyszemélyben; és mégis több náluk - mert szeretni képes.
Az ember szeretetre született.
Az együtt élés a csillagokkal, a mező virágaival, a Nappal, a széllel, az embertársainkkal csodálatos dolog. Ezt érezni, látni és élni kell. Nem szabad belefáradni, megtörni, kiégni a mindennapok keserveibe, gyötrelmeibe. Harcolni kell minden nap az igénytelenséggel, a testi, lelki nyomorúsággal, a megoldandó problémákkal szemben.
Az embernek emberi érzései legyenek, tiszta, szép gondolatai, cselekedetei, emberi álmai, vágyai. Mindez elérhető? Ugyanúgy elérhető, mint a céltalanság, a kishitűség, az igénytelenség, a feladatok megoldásának halogatása.
Mindez rajtad múlik. Választhatsz, melyik útra lépsz. Saját sorsod, a jövőd magad formálhatod. Vagy te csinálod, vagy megteszi helyetted más. Lehetsz bárki és lehetsz bármi.
Hiába minden intelem, szó, törődés, aggódás, példamutatás, szigor, törvényi szabályozás, ha te nem akarod a jó viszonyt a csillagokkal, a széllel, a szeretteiddel, önmagaddal szemben, ez csak elérhetetlen álom marad. Akkor változol majd, ha te is akarod, és abba az irányba, amit te választasz. Ne csapd be önmagad! Légy igényes az élettel, embertársaiddal és önmagaddal szemben!
A szabadság nem azt jelenti, hogy nincsenek korlátok, hanem azt, hogy választhatsz a korlátok közt. Az állandó megmérettetés, számadás, számonkérés felemelő és egyben nagyon megalázó is lehet. Talán már túlzottan igénybe vagyunk véve, a mai élet többet követel tőlünk, mint amit adni tudunk, és adni akarunk?
Lélegzik a természet, mozog a Világ. Nem kell hozzá az ember eszement gondolatai, panaszai. A Világ minden pillanatában történik valami. Ezek a pillanatok eseménydúsak, következetesek. Nem talán, nem majd, és nem miért ilyen.
Az élet a történések sorozata, amivel a legcsodálatosabb dolog együtt élni.
"A lelkiismereteddel többet törődj, mint a hírneveddel. Mert a lelkiismereted te magad vagy, a hírneved pedig az, amit mások gondolnak rólad. És hogy mások mit gondolnak, az az ő gondjuk."
Pillangó...
Én szárnyaidat soha le nem törtem, vágyaimat el nem értem.
Repülj, repülj pillangó. Valami újat hozó.
|
