Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Mindenki készen áll arra hogy...
megtegyük? Kérdeztem én mielött levettetük magunkat a 10emeletes panelház tetejéről...HE! Már megint hülye mondhatnák egyesek ezt olvasván miközben arcuk gúnyos mosolyra húzódik...Választottam...Választottam két út között... A mámor és a való világ között...De miért is tartanám be a szavam azt én nem szoktam...Akiket igazán szentként tisztelek mint a keresztény birkák a szentjeiket,mind a halált választották szeretőnek...És nem tudok beilleszkedni a mai napig nem...Szerettek elhagytok játékot nem akarok már...Nem akarok a templomban állni soha és nézni ahogy az emberek bologatnak,-igen elment ez volt a sorsa...ez az élet rendje... Ki az élet és rá miért hallgatnék nem akarok az arcomon több az ajkamhoz érő sós izű könnyet érezni...Ha vki megteheti hogy eladja a világot akkor én miért érzek a legkissebb hazugság után is bűtudatot?Ha elmennék lobotómiára jobb lenne? Egy örült világa milyen lehet?Hasonlíthat ahoz az érzéshez...ahoz amit annyira kívánsz...megőrít a hiánya...és se a tested se a lelked nem bírja nélküle...Szeretlek és gyűlöllek.Mert ha csak szeretnélek már halott lennék.
Állsz a hideg temetőbe és azt mondod sosem foglak elfelejteni...Dehogynem...mindenkit elfelejtünk egyszer akármennyire is szerettük...
A rémálmok visszatértek,a kés előkerült a fiókból...Nem akarom de ő kényszerít rá.A nap a szemembe tűz...jön a tél...ha felébredek a téli álomból majd minden rendben lesz...
Vagy NEM.
|
