Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
elveszthetjük a fényünket?
Mi történik azzal aki elveszti a saját fényét? Lehet ilyet?
Kiré:
A csőről lecsüngő wcláncok árnyékot vetnek a falon...a fény nem törhet be ide.Nincs szükség már rá.
Lassú volt a folyamat ami megváltoztatta a szoba hangulatát.Régen falai rózsaszínben pompáztak és képek díszitették mindenhol,gitár húrok éles hangjától zengett;ma már csak a láncok csörgése hallatszik,falai komor feketébe öltözve sírnak és a befalazott ablakkal szemben a világosságnak nincs esélye.
-Most nincs megkötözve. Ilyenkor normális.-Mondta Khalszál a faj sámánja. -Beléphetsz.
A lakatok és reteszek öleléséből egyszer csak feltárult egy lány.Bár ezt a lényt már egyáltalán nem lehetett embernek nevezni,nőies külsejét ilyenkor nappal megtartotta ugyan de éjszaka ezt is elvesztette.Nem beszélt, éles tekintetét Lázenre szegezte,a sárga szembogara csak úgy világított a sötétben...Azóta nem látta hogy ott a fogadóban,még a harapás elött...
-Ő nem úgy alakult át mint mi.-beszélt tovább Khalszál.-Amikor a fajunk vmelyik tagja fogait egy emberbe mélyeszti, az csak részben veszti el eredeti tulajdonságait,ellenben amikor megharaptam Kirét,ő már félig halott volt.Ezért következhetett be ez.Mutatott a a padlón fekvő mozdulatlan testre.Kiré dühöt és fájdalmat érzett,haragudott Lázenre hiszen miatta vált szörnyé,de mégis a nyakába ugrott volna...
-Mindig is kiváncsi voltam miért égették el máglyán az emberek,azonkívül hogy tudták róla boszorkány?Talán te tudod?Kérdezte Khalszál.
Lázen lehajtotta a fejét és válaszolt:-Igen tudom.Megölt egy szolgáló lányt,egy másikat pedig súlyosan bántalmazott.Mindezt miattam.Az irántam érzett szerelme késztette erre...
Ekkor Kiré felált,szép lassan oda sétált a fiú elé és oda súgta neki: -Miért jöttél ide?Nekem már más életem van itt a törzsben és nem mehetek el, mert nem bírom a fényt és mert megtámadok mindenkit,egy szörnyeteg vagyok.
-Nem vagy az!Ma éjjel veled maradok.
-Az őrültség lenne,egyenlő a biztos halállal.
-Tudom hogy szeretsz és én is téged...
-Hazudsz!Akkor miért tetted azt a cselédekkel?A vérük a lelkemen szárad örökre,ha akkor Khalszál nem harap meg miután feltettek a máglyára és már félig megégtem,meg kaptam volna a büntetésem a gyilkolásért.De ő nem hagyott meghalni,mert azt mondta még van az életben sok út amit be kell járnom...
-Azon az estén a fogadóban,az nem én voltam,valaki más irányította a tetteimet aki a halálodat akarta.És Khalszál ezt tudta jól.Most bebizonyítom neked hogy nem vagy kitaszított, egész éjjel itt maradok veled és fogom a kezed...
A Nap már kezdett lassan lemenni a narancs és rózsaszín végtelen tengerébe,még utolsó vad szenvedéllyel néhány sugarat a tájra bocsátva,mint ahogy abba a sötét szobába még sóhajtottak párat bele suttogva a csendbe,várva az éjszakát.
|
