Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2008-03-27
Napló töredék 3.
日記 [にっき] 欠片 [かけら]
Hallottál arról a szóról: emberség?
elvitt jelentését a múlt, a feledés,
mégis becsben tartom a jelentését,
a érzések világát keresd és védd!
Az éjjel néma hangját hallgatni. Hűvösen cirógató leheletét szinte magamon érzem. Jól esik ez az érintés, melyet eddig csak az orkán vadító lélegzeténél véltem felfedezni. A mindig egyhangú dallam mostanában mégis felkavaró és őrjítő, megváltozott valami.
Akár a sivatagi rózsa. Nem képes virágot hozni, hiszen az eső cseppjei megannyi csodák, démoni lélek nem uralhatja.
Különös módon én vagyok az egyetlen, aki hatalma alá bírja űzni a gyémántosan csillogó égi áldást.
S ilyenkor mindig eljátszodozom velük: akár az unalom miatt, akár egy jótevő szándék vezérel.
Ezért érdemes élnem, nem akarom elhalasztani egyetlen percet sem, mert így végre rájöttem, hogy érek annyit, mint más, de nem többet semmivel.
Félek mégis, hisz, ha tudomást szerez erről valaki, akkor fejemet veszik a falusiak, nem érthetik a halandók milyen nemes célokra lennék képes... rettegnek, hogy pusztulás veszélyezteti őket, féltik a bőrüket. Ezért utálom az emberi fajt, önző és kíméletlen minden tőlük különböző élőlénnyel.
Nem is tudják, de azok az állatok, melyeket tartanak a vadonból származtak egyszer régen.
A farkasból a kutya. De ezt nem foghatják fel, még nem. Akkor másképp történnének az események, most még nem szabad, hogy tudomást szerezzenek erről.
Bár néha igazán a harag szárnyain szállok, mikor a vadonban élő semmiről nem tehető életeket dobnak a mélybe egészen kicsi gyerekek.
Mégsem kívánom pusztulásukat, miért?
Tiszteletben tartom az érzéseiket, amelyeket maguktól már megtanultak, azt a világot irigylem tőlük...
Így is látszik, nem vagyok jobb semmivel náluk, csupán átlátok a tényeken, s mögéjük nézek csak egy pillaanatra, elég annyi, hogy érezd a másik fájdalmát, keserűségét és kegyetlen valóját.
Mert minden lény ilyen... az összes.
|
