Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2008-05-21
Álom
Kaskötő István
mint patikus a gyógyírt az éj méricskéli a tűnő álmot
parányit, hogy meg ne ártson
és majd ha a hajnal jön -
a józanító reggel minden bajával, örömével
– nyelvem alatt édes-keserűn,
sejtelmes ködbe takarva, mint messze tűnő emlék,
ismeretlen arcod, ízed még velem marad..
Álmod mellettem...
Thao
...mindig nyugodt,elszáll
a görcsös, nappali állapot,
hallom egyenletes, kedves
lélegzésed,ilyenkor átlátszó
baldachint von fölénk a lágy,
kedves, őrző szeretet...
tagjaidat átadod az ágy
melegének, elfészkelsz,
ahogyan a cicák szoktak,
mikor érzékeny lényük
tudja a biztonságot...
néha értem nyúl a kezed,
megsimogatsz, pedig nem
tudod – a végtelen szeretet
öntudatlan bája műveli ezt
veled, mert boldog vagy
attól, hogy melletted vagyok...
még betakarlak, hátadra
álom előtti búcsúzásként
pillekönnyű, apró csókocska
jár, aztán elalszom én is,
mély, nyugodt az álmom,
mert veled lehetek, s mert
miránk egy apró angyal,
kettőnk szerelme, örökre,
csendes őrségben áll...
Majoros József
Álom
Álmosan hunyorít az óra felém, hív az ágyölelés.
Nyakamba húzom paplanom, kezem a párnám alá csúsztatom.
Belefúrom arcom, hogy érezzem frissen itthagyott illatod.
Merengek az időt megállítani nem tudó, együtt eltöltött napokon.
Elmentél, megint egy nap nélküled, szerencsére jön a révület.
Álmodom magunkat verőfényes, virágfövenyes, zöldellő réteken.
Kéz a kézbe szárnyalunk, ringó fák árnyékában mulatunk.
Csend és béke, a felhőtlen kék égen, madár suhan a tiszta fényben.
Mi meg vagyunk reménybe: ez már az örök, világ-utunk vége.
|
