Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
A bukott angyal áriája(versem)
Ül az ágyon
Szíve fekete
Ez lenne
Múltja,s jelenje
Magába roskadt
Mert elbukott
Kiútálták őt;
Mindenkit elhagyott
Sóhajától a föld is megremeg
Könnyeitől az eső is elered
Szipog,könnye csorog
Egyedül van;ez szánalom
Senki sem szereti
Már beletörődött
Csak csorog a könnye
Ez ami lekötött
Az az angyal...
Az a pici gyermek...
Elesett,elbukoot
Ördöggé lett;nagyon nagy fájdalom
Mindvégig azt kérdezi:
Uram!Miért hanyatlok,
Miért vagyok bús,
Halálosztó kis senki?
Miért nem lehetnék
Normális Angyal?
Miért kell keseregnem
Minden egyes dalban?
Kinéz az ablakon
Véres szemeivel
Ijesztő hatást keltve
A kintiekre
Senki sem szeret
Mondogatta magában
Minden elveszett,meghalt
Reménytelen élet;hiába
Órákon át képes volt
Merengni azon
Ő egy Bukott Angyal
Soha,senki sem érti meg;ez írva vagyon
Végül egy hang
Hozzá szólt kesergése közepette:
Lányom!Lehet hogy bukott vagy,
De neked van a legszebb lelked!
|
