Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje http://teveclub.hu/naplo/
|
Könnyek nélkül
Nem számolom,
vajon hányszor fordult fejem felett az égbolt
mióta elmentél. Tudom anélkül: rég volt,
s azt is tudom már, milyen rossz nélküled.
Csendes a temető. Csak a szél sepreget a sírodon.
Neved őrzi a márvány, mely itt áll sokáig, hozzád illőn büszkén, árván.
Rajta néhány jel, megkopott üzenet:
élt, tűrt, meghalt.
Ölelt és temetett, míg végül őt temették, -mert ez is elkövetkezett.
Csak bennem él tovább, mint a néma döbbenet, hogy ennyi volt, s minden elveszett.
S hogy ez maradt csupán...
Én egyre többet álmodom veled.
Elmúlt a nyár, mint annyiszor azóta.
Csak hinni tudnék újra...
Úgy nem lenne üres vigasz a gondolat:
Igaz ígéret őrzi szüntelen időtlen álmodat.
|