Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2009-06-08 kihalás
Elsőnek egy olyan témáról szeretnék írni, amely nagyon is fontos és sürgető probléma, mégis elenyésző mennyiségű információval találkozunk róla a globális felmelegedéshez és egyéb szintén fontos témákhoz képest. Ez a kihalás.
A definíció szerint két állat akkor tartozik egy fajba ha képesek termékeny utódot létrehozni, tehát nem eléghogy közös utódjukszületik, de az is képes szaporodni. Erre példa, hogy a ló és szamár nem tartozik egy fajba anak ellenére, hogy közös utódjuk születhet (öszvér), mivel az már nem tud szaporodni. (ne értelmezzük félre a definíciót: a ló, és a szamár két különfaj, ahogy az öszvér oedig egy harmadik faj). A faj a biológia által használt tudományos rendszertan szintje, de nem a legalacsonyabb.
Egy fajra (vagy alfajra, rendre...)akkor mondjuk hogy kihalt, ha annak utolsó példánya is elpusztul. Még ha nyilvánvaló, hogy egy fajból már csak 3 azonosnemű példány van, és ezért kizárt a fenmaradásuk és szaporodásuk, akkorsem mondjuk hogy ez a faj kihalt.
A definíciók tisztázása után, ejtenék néhány szót a kihalásról. A Döldön egy átlagos faj első megjelenése után nagyjából 10 millió év után hal ki. De erre van pozitív és negtav kivétel is. Ez a folyamat járul hozzá, hogy rendre új fajok jöhessenek létre az evolúció során, melyek az adott körülmények között a leg életképesebbek, még a gyengébb fajok az ún. természetes szelekció folyamán eltűnnek.
Egy faj kihalásának oka lehet a környezeti tényezők lassú, vagy hirtelen változása. Ezt értem mind az abiotikus tényezőkre (nem élő: hőmérséklet, csapadék,napsugárzás, levegő összetétel), mind pedig a biotikus tényezőkre (élő tényezők: járvány, vírus, erősebb faj megjelenése).
Ezen tényezők hirtelen megváltozása (rendszerint egy természeti katasztrófa miatt) okozhat ún. tömeges kipusztulást. Ilyenekre többszörvolt példa. Legismertebb ezekközül a 65 millió éve történt kihalás, mikor is (eddig tisztázatlan okokból, denagy valószínűséggel egy meterobecsapódás miatt) a földi fajok mintegy fele tűnt el hirtelen. (A dinoszauruszok kihalása is ekkor történt). Kb 480 millió éve egy bazaltömlés miatt bekövetkező klímaváltozás miatt, a fajok 95%-a halt ki. Ez az eddig ismert legnagyobb kihalás.
Földünk csodáinak egyik legszebbike a biológiai sokféleség (több faj él aföldön, nem minden életmódhoz egy faj alkalmazkodott csak). Ez mindig megcsappan a tömeges kihalások alatt. Az emberek döntő módon 200 éve kezdték el "szennyezni" a Földet, és előrejelzések szerinte 2100-ra a fajok majdnem fele fog eltúnni emiatt (5 legnagyobb kihalás közés is sorolható). A halászat miatt eltűnhetnek a halak, ha nem lassítunk a tempón. A tengerek és óceánok melegésére legérzékenyebb korallzátonyok eltűnése már meg is kezdődött.
Az élőlények kihalása jelenleg 1000-szer gyorsabb a természetesnél. Han em teszünkvalamit mi leszünk az okozó az eddigi egyik legnagyobb kihalásnak, és ezzel saját sírunkat is ássuk, hisz a természetes egyensúly egy adott területen már akár egy faj eltűnésére s nagyon érzékeny. A korallok eltűnése a többezer velük együtt élő faj eltűnését is okozhatja például. Egy vagy több faj kihalás egy területről szörnyű láncreakciót indít be, mivel a táplálékhálózat az adott területen megszakad, és így jó időre szörnyen megcsappanhat ott az élőlények száma. Képzeljük el ezt úgy, mintha egy erső égne le porig, mennyi idő még az visszatelepül, évszázados folyamat.
Ezt jó ha meggondoljuk, és teszünk ellene.
Akiknek módjukban áll védjék a növényeket és állatokat ahogy tudják.
|
