TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Müller Péter

"Megismerni csak akkor tudlak, ha részt veszek benned, ha belülről éllek meg. Ha nem csak látlak és tudok rólad, de érezlek is - ha "én" minden idegszálammal megtapasztalom milyen "te"-nek lenni. Ezt nem lehet kívülről, csakis belülről. A megismerés a "jártál bennem" - "jártam benned" kölcsönös élménye. Ismerem a titkos utcáidat, lelkedet és tested rezdüléseit, érzékenységed, magányodat, vadságodat vagy félelmedet - azt, hogy mersz-e szeretni egyáltalán. Tudsz-e adni s elfogadni? - most derül ki valójában. Mert amit adsz, most azt magadból adod. A titkaid adod - amit féltesz, amit rejtesz, azt adod - és azt fogadod el tőlem is"

"Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!" ... Mi ez?! ... Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ... Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... A sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké akarok élni veled!... De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!... Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van. Elmondhatatlanok."

"A lelki szeretetben énünk kőkemény falai megrepedeznek,s mint az árvíz kilépünk magunkból,s a másik világát is elöntjük.Még akkor is,ha ez a világ tele van gátakkal,akadályokkal,szögesdrótokkal.S mindezek hiába bántanak,sértenek,karcolnak,vagy sebeznek.És bárki,aki hozzánk is belép szöges,tüskés,csapdákkal és akadályokkal teli országba jut.Onnan tudod,hogy valaki szeret,hogy túllép ezeken a bántó akadályokon,sérelmeit megbocsátja,hibáidat eltűri,s elfedi.

És jön tovább,és helyet csinál magának benned:mert szeret."

"Maga a szeretet nem egyéb, mint hogy valakit mélyen érzünk, mélyen belelátunk a szemei mögé, a lelkébe, és bármilyen külső mögött felismerjük, hogy "Ő az!". Érezzük a gondolatait, és gondoljuk az érzéseit. Ahhoz, hogy akár az "e világon", akár a túlvilágon fölismerjük, nem szükségesek testi szemek és fülek."

"A Megismerés és a Szeretet: egy. Akit valóban szeretek - ismerem is.
És fordítva: csak akkor ismerhetem valóban, ha szeretem.
Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni, sőt, egy kissé én is Te leszek. Már látom, mi fáj neked, keserves és boldog emlékeid mintha az enyémek lennének. Ki tudok nézni a szemeden, onnan látom most magamat - és megismerem a múltadat, sorsodat, örömeidet és rögeszméidet. Ráhangolódok gondolataid hullámhosszára, s veszem a szíved kódolt adásait.
Ha a szíved gyorsan ver, az én szívem is hevesebben fog dobogni.
És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek, és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten.
De mindez csak akkor történhet meg, ha beléd bújok. Kívülről senki sem ismerhető meg. Csakis belülről. Belülre pedig csak úgy jutok el, ha kinyílsz és befogadsz, s ha lényemet szélesre tárom, mint egy bő köpenyt s átölellek magammal. Ha valóban szeretlek, tudom, ki vagy.
És, csak ha tudom, ki vagy, szerethetlek igazán. Ha átéljük egymást."

"Rendszerint van egy,akit igazán szeretünk.Aki a legkedvesebb.Lelkünkhöz közelálló.Olyan titok ez,melyet nem szabad bolygatni.A szeretet mélyebben van.Tudatnál,akaratnál,vágynál,képzeletnél,társadalmi elvárásnál mélyebben.A szeretet nem kötelesség,nem feladat.Nem józan ésszel,nem akarattal,kényszerrel előidézhető állapot.A szeretet:a szabadság jegyében áll.Senki sem mondhatja meg,kit szeressek,kit ne szeressek,még én sem utasíthatom magamat,mert ez jóval magasabb szinten dől el,mint ahova akaratunk fölér-ez a lelkünknek olyan helyén dől el,olyan magas,a földi élet légkörén túli szférájában ,ahol már sem a társadalom,sem a szokások,az elvárások,a félelmek,az érdekek,de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe.

A lélek itt már szabadon szárnyal,azzal és oda,akivel és ahová akar.Úgy hívják:szabadság.Nincs benne kell és muszáj és az enyém és a tiéd.Nincs benne színjáték.Nincs hazugság.Nincs idő sem-mert ahogy egy életet leélhetek valakivel és nem szeretem-s egyetlenegyszer találkozok valakivel és szeretem.Az igazi szeretet feldúlhatja a világ rendjét..."

« előző bejegyzés