Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
Mikor a nap nyugovóra tér...


Mikor a Nap nyugovóra tér,
Lehunyja vörös szemét az ég.
Akkor feljő egy újabb szempár,
Mely olykor sápadt, mégis gyönyörűséget áraszt.

Mikor a Nap nyugovóra tér,
S az ég vérvörösbe lép.
Olykor szépen látszik,
Miként a fény a felhővel játszik.

Mikor a Hold felfedi arcát,
És az ember nem leli párját.
Miként együtt lépked vele,
Ő élni nem képes nélküle

Mikor a Hold felfedi arcát,
Mindkét fél megleli párját.
Egymásnak félnek választ adni,
Azonban szeretnének mégis reakciót kapni.

Mikor egyre későbbre jár,
E két halandó útja kettéágazik.
Ekkor bekövetkezik, amit eddig nem vártak,
S a két személy búcsút int egymásnak.

Mikor e két személy álomra hajtja fejét,
Álmaikban megfogják egymás kezét.
De ez egyelőre még csak álom,
Ezért ilyen édesded ez a vágyálom.

Egyszer, ha ez az álom véget ér,
Úgy érzik, hogy ez a lelkükben él.
Felkelni ebből az álomból igen nehéz,
De nekik muszáj, mert így a merész.

Ha ez a két test helyet cserél,
A fél világra sötétség kél.
Ez a két test, a Nap és a Hold,
Ők különböznek, mint ég és föld.

De egyik nélkül,
A másik sem él.
Ez a két test olyan, mint Te és Én,
Ha Te nem vagy nem vagyok Én.

Négyesi János







© Napfolt Kft. - Médiaajánlat

 

TeveClub a facebookon
© Napfolt Kft. - Médiaajánlat