Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje http://teveclub.hu/naplo/
|
Bánat a dalom...
Bánat a dalom…
Születtem egyszer
S magányos lettem
Életem oly csekély
De te mégis beleférnél
Semmi nem köt hozzám
Sem, gyermek sem család sem más
Magányom szól hozzád
csak a magány
Egy fertő mely mindent elvesz
Barátot, családot, szerelmet
Senkinek nem kegyelmez
Sorsod a magány lesz
Egyedül forog veled a világ
Fajodból rád halál nem vár
Maradsz igaz magadban egyedül
Nem tettél semmit, mégis szenvedsz kegyetlenül.
Elrepülnél, szállnál egyedül
Szíveden mély magány ül
Nem tudod hova tartasz mi az álmod
Neked ő az egyetlen a világon
Mire vársz miért félsz?
Ölelj át ennyi az egész
Nem teszed, így maradok örök
S érzem sorsom a magány melyben, ülök
Bánat a dalom ezt ne felejt
Bánat a dalom, mely körül vesz
Ne sajnálj, mert utálom
Ez az érzés maga a szánalom
Bánat mely sosem hagy el
Ne védekezz ellene
Csak fogadd el
Legyen a tiéd, örök kísérős
Az életben így leszel erős
|