TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

A gondolat hatalma

A Gondolat hatalma I.

dr. Popper Péter története

Egy ismeretterjesztő előadás alkalmával hallottam tőle a következőket.

A történet Franciaországban esett meg. Valamikor az 1800-as évek végén.
Volt egy többszörös gyilkos, aki, menekülvén a törvény elől, bolondnak tette magát, és az egyik „bolondok-házában” próbált kibújni a törvény keze alól.
A következő kísérletet végezték el vele.
Beleültették nyakig, egy kád meleg vízbe. Kezét hátul megkötötték, és a csuklóját egy darab fadarabbal megkarcolták. Tehát, nem sebezték meg, de a férfi azt hihette, hogy elvágták a csuklóján az ereit. Ezt erősítendően, a háta mögött piros színű festéket csepegtettek a kád vizébe. A víz szép lassan kezdett megszíneződni. Pirosra természetesen.
Valóban azt gondolhatta a „kísérleti személy”, hogy tényleg elvágták az ereit, és most szép lassan elvérzik.
A kád, pedig egyre pirosabb is lett.
Ez a hiedelme odáig vezetett, hogy az illető valóban meghalt.
Mikor a személyzet észrevette, hogy a kísérleti személy haldoklik, véget vetettek a kísérletnek. Megmutatták neki, hogy nincs is elvágva a csuklója, hanem csak piros vizet csepegtettek a vízbe, de a leleplezés már későn történt meg. Már nem tudtak segíteni rajta. Valóban belehalt abba a gondolatba, hogy elvérzik és meghal.

Ha belegondolunk ebbe a kísérletbe, vajon ki, s mit von le tanulságul?

A Gondolat hatalma II.

Miért van az, hogy olyan sokan hagyják meghalni álmaikat, mielőtt azok megvalósulnának? A legfőbb ok – gondolom – mások negatív, cinikus beállítottsága. Ezek a mások nem az ellenségeink. Ezek a mások a barátaink, sőt a családtagjaink.

Az ellenségeink ritkán zavarnak bennünket nagyon; általában kevés erőfeszítéssel rendezni tudjuk velük a dolgainkat. De a barátaink, ha csak „nem”-et képesek mondani, ha állandóan szét akarják rombolni álmainkat – itt egy cinikus mosollyal, ott egy leszólással, az állandó negatív ki-sugárzásukkal –, a barátaink képesek megölni minket!

Az ember fellelkesedik egy új munkán. Lehetőséget lát, hogy több pénzt keressen, hogy értelmesebb dolgot csináljon, hogy megfeleljen egy kihívásnak. A régi szív hevesebben ver, megpezsdül a vér, és úgy érzi, felpörög az új feladathoz szükséges fordulatszámra.

De aztán este, a kerítésnél beszélgetve megemlíti a dolgot a szomszédjának. A válasz: egy vigyor, egy nevetés, ami ezt mondja: „Nem tudod megcsinálni!” Aztán következik egy hoszszú lista a problémákról és az akadályokról, ötven ok, ami miatt sosem lesz képes megcsinálni. Jobb hát, ha ott marad, ahol van.

Mielőtt észrevenné, a lelkesedése már nullára zuhant. Megvert kölyökkutyaként sompolyog vissza a házba, és a tűz, a magabiztosság, ami az elébb még egész lényét áthatotta, odavan, és már maga is kezd kételkedni magában. Sorra veszi azokat az okokat, amelyek miatt nem képes megcsinálni, ahelyett, hogy azokat venné sorra, amelyek miatt meg tudja csinálni.

Hagyja, hogy egy negatívizmussal és burkolt gúnyolódással teli öt perces duma, egy „sosem-álmodó” és „soha-semmibe-nem-kezdő” szomszéd kételkedése lefújja a gőznyomást a gépéből. Az ilyen barátok több kárt okoznak, mint egy tucat ellenség!

Egy fiatalasszony elhatározza, hogy órákat vesz kötésből, és szvettereket, sálat, meg sok egyebet fog kötni. Vesz egy könyvet, tűket és fonalat, és nekilát, hogy megtanulja a legegyszerűbb fogásokat, miközben szeme előtt gyönyörű színes ruhák, sálak lebegnek.

Aztán a munkából megjön a férj, aki elmondja neki, milyen nehéz dolog a kötés, és hogy évekig kell kínlódnia, amíg megfelelő gyakorlatot szerez, és ő mennyi nőt ismer, aki belekezdett, de feladta. Aztán arcára kiül az a szabadalmaztatott, atyáskodó mosoly, ami ezt sugallja.”Sosem tanulsz meg kötni, szegény kicsim!” És mielőtt a férj elhagyja a szobát, a nő jobban fog hinni a férje cinizmusában, mint saját meggyőződésében.

Sose felejtse el: nincs könnyebb a világon, mint istennek ezen erdőktől és mezőktől zöldellő világában olyan valakit találni, aki elmondja Neked, miért nem vagy képes megcsinálni ezt vagy azt.

Mindig lesz valaki, aki lelkes buzgalmat érez, hogy tudassa veled – néha csupán tekintetével, vagy hanghordozásával –, hogy bármi új és merész, amivel meg akarsz próbálkozni, reménytelenül kudarcra van ítélve.

Ne hallgass rájuk! Mindig az a fickó tudja a legjobban, miért nem tudsz évi tízmillió forintot keresni, aki életében még egymilliót sem tudott keresni sosem; mindig az egyetemről kibukott magyarázza a leglelkesebben, miért kevés az eszed, hogy megszerezd a diplomát; mindig az a fickó írja le a legjobban az üzleti vállalkozás előtt tornyosuló akadályokat, és hogy miért lehetetlen belekezdeni, akinek sosem volt vállalkozása; az a lány tudja legmeggyőzőbben magyarázni, miért nincs esélyed a teniszversenyen, aki életében ütőt nem tartott a kezében.

Ne hallgass rájuk! Ha van egy álmod, akármi legyen is az, legyen bátorságod hinni benne, és próbálkozz meg vele! Adj esélyt, hogy megvalósuljon! Ne hagyd, hogy a sógorod vagy a vízvezeték szerelőd vagy a férjed horgász haverja vagy a fickó a szomszéd irodából megfosszon attól, hogy higgy önmagadban, hogy megfosszon attól a hittől, ami a dolgok megvalósulását lehetségessé teszi. Ne hagyd, hogy azok a fickók, akik estéről estére ott fekszenek a díványon és a televíziót bámulják, bebeszéljék Neked milyen haszontalan dolog is az Élet.

Ha valahol a bensőtökben ott lobog a egy álom lángja, légy hálád érte istennek, és tégy valamit érte. És NE hagyd senkinek sem, hogy kioltsa.

Higgy abban, hogy képes vagy rá,
és azt fogod látni, hogy képes leszel rá!

Meg fogsz lepődni, milyen sok jó dolog válik számodra lehetségessé.

A Gondolatok Hatalma III.

Nagyon érdekes ez a gondolat témakör.
Pl. elgondolkodtál már azon, hogy ki gondolkodik, mikor Te gondolkodol? (És itt, és most nem a szójátékról akartam elmélkedni!)
De tényleg! Ki az, aki gondolkodik ott belül?

Egyszer azt mondtam egy hajléktannak véletlenül, hogy Ő is Isten egyik reménysugara.

Ugye sejted, Te is az vagy!

Akkor miért hagyjuk, hogy mások ránk erőltessék a saját negatív tapasztalataikat, vagy titkolt irigykedésüket?
Van egy magyar közmondás, biztos ismered: „A pokolra vezető út, jóakarattal van kikövezve!”
Mindenki óv Téged, nehogy valami oktalanságot csinálj. Mert féltenek. Egy Isteni teremtményt félteni??? Valami nem stimmel itt?

Tudósok kimérték, egy pozitív gondolat 100x erősebb egy negatívnál.
Az előbb olvashattad, hogy a negatív gondolat ölni is képes! Akkor milyen erő lehet egy pozitív gondolatban? Gondolj csak bele!!!

Hát nem felemelő! Teremthetünk magunknak olyan világot, amit csak akarunk!

Nem hiszed? Kérlek, olvasd el vagy nézd meg „A Titok” c könyvet, (The Secret), ami a hasonló c. filmből készült!
E honlap elején már kezdtem célozgatni ilyen gondolatokat.
Tudod, eddigi életemnek talán az egyik legnagyobb tanulsága az, hogy egy olyan világban élünk, mint amilyet MI teremtünk saját magunknak!

Ha hagyjuk, hogy mások befolyásolják világunkat, sok nehézségbe, betegségbe ütközünk.

Pl. Biztos Te is tapasztaltad már, vagy találkoztál olyan emberekkel, akik nem azt csinálták, amit szeretek volna, amire képességeikből telt volna. Ha valaki ezt hosszabb ideig végzi, idegei szép lassan kezdenek „felőrlődni”. Nem igaz? Kezd benne felmenni a „pumpa”, pestiesen mondva.

Ha ez egy hosszabb időn keresztül folytatódik, évtizedeken keresztül, szép csendesen felmegy a vérnyomása!!!
Vagy épp ellenkezőleg, főleg hölgyek esetében lecsökken. És jön a doktor-bácsi-szindróma, felír valami csökkentőt, és szép csendesen elkezdődik egy ördögi kör.

Viszont ha rájösz , mi a dolgod, és elkezdesz aszerint, cselekedni, szinte azonnal visszaáll a normális vérnyomásod!!!
Tapasztalatból mondom! Ez a Gondolatod ereje!

És most nagyon érdekes, és eretnek dolgot fogok leírni:

MINDEN, de MINDEN BETEGSÉG, ILYEN NEGATÍV GONDOLATBÓL ERED!

Ez a tökéletes egészség ALAPTÖRVÉNYE! Még akkor is az, ha ez Neked nem tetszik és nem is hiszel benne.

Szóval ki gondolkodik Benned?
Meditálj el ezen a gondolaton. Kérlek.
És kezdj el egészségesen gondolkodni.
Ha kéred, segítek elindulni…
:-)

Megint két negatív történet

Van egy kedves ismerősöm. Allergiás a parlagfűre. Egyik KARÁCSNYKOR, a meleg szobában, a pattogó tűz mellett, valahogy szó került az allergiáról, és ennek kapcsán a parlagfűről.

Ismerősömnek ez elég is volt, hogy a parlagfű-allergiája kiújjuljon!!!
Télen, a MELEG SZOBÁBAN!

- - - - - - - - -

A másik történet is hasonló.
Egy másik ismerős, a muskátli virágra volt allergiás. Amint meglátott egyet, természetesen ez mindíg nyáron volt, rögvest összefolytak minden "arc-nedvei"!

Egyszer télvíz idején egy mű muskátli csokrot tettek eléje! A többit elképzelheted...

Mit szeretnék ezzel megmutatni?
Csak azt, hogy ha az agyadban bekapcsolódik valami, és nem tudod azt féken tartani, akkor az agyad, mint rendes "alkalmazott", teljesíti az általad elvárt kívánságokat. A berögzült kívánságaidat!

Parlagfű: (parancs-->) arc-nedvek összefolyni!
Igenis!, s a parancs teljesítve!!!

Ki is parancsol? Te, vagy az agyad?
Mert ez két külön dolog!!!!

Gondolkozz el rajta....

Ha valakire haragszol, sokat segít, ha nyugodtan leülsz és elgondolkodol rajta...

:-)

« előző bejegyzés