TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Gondolatok a Szerelemről

Mi is a szerelem? Írók, költők, tudósok és átlagemberek ezrei próbálták már megtalálni...

I.

„Mi is a szerelem? Írók, költők, tudósok és átlagemberek ezrei próbálták már megtalálni erre a kérdésre a választ és megannyi könyv, regény, vers és publikáció jelent meg, amik megpróbálnak közelebb hozni bennünket a válaszhoz. De tényleg csak ennyi lenne? Le lehet írni pár mondatban az emberi lét egyik legösszetettebb érzését? Egyáltalán léteznek rá szavak?

Amikor gyerek voltam még nem értettem mi is a jó benne. Pironkodva fordultam el ha éppen rajtakaptam valakit, amin épp csókot nyom kedvese szájára. Mégis amikor megkérdezték tőlem mit szeretnék elérni az életben a válasz mindig az volt, hogy boldogságot. Sok dolog válthat ki az emberből örömöt, sok mindentől lehetünk boldogok, de abban azt hiszem mindenki egyetért, hogy az igazi boldogság az, amikor tiszta szívből szeretsz és ugyanígy szeretnek viszont. Tizenéves korunk közepén/végén általában mindenki megtapasztalja ezt az érzést, sok esetben felejthetetlen marad és életünk végéig bennünk él majd az első szerelem naív gyermeki, önfeledt boldogsága.
Meglátni és megszeretni, néha egy pillanat műve csupán. Van, hogy évek alatt alakul ki az érzés és szeretsz meg olyan valakit, akire eddig nem is úgy tekintettél. Néha a józan ész által diktált parancsokat megszegve képes vagy beleszeretni valakibe, aki talán a Föld másik felén él. Magad is jól tudod, hogy nem szabadna, tudod, hogy csak fájdalmat szülne, mégsem tudod elnyomni az érzést, mert már benned él és nem te irányítod őt, hanem ő irányít téged. Sokszor őrültségekre késztet. Nem hiába mondják, hogy egy szerelmes ember mindenre képes. A világ legnagyobb és legelképesztőbb őrültségeit mind szerelmes emberek vitték végbe, akik bármire képesek lettek volna azért, hogy ez az érzés kiteljesedjen és sose érjen véget. Biztosan te is voltál már szerelmes, és te is érezted. Az eleje a legszebb: Úgy érzed kiteljesedsz, mellette végre önmagad lehetsz, ellep a rózsaszín köd, már szinte csak őt látod, ha nincs veled olykor már fizikai fájdalmat okoz és úgy érzed annyi energia van benned, hogy a világot is képes lennél megmozgatni...csak érte! Minden közösen eltöltött perc többet ér bármi másnál az életben és ha tehetnéd megállítanád az időt, csak hogy ne kelljen elválnod tőle soha. Csodálatos, nem?
A tudósok azt mondják mindez csak kémia. Csupán a másik által kibocsátott feromonok észlelése. Nincs szív, nincs lélek és nincs megmagyarázhatatlan érzés. Mind csak testünk fizikai reakciójai. Valóban csak ennyi lenne? Mások úgy tartják a szerelem az élet örök mozgatórugója. Mindenki a másik felét keresi. Azt, aki mellett képes kiteljesedni és akiben megvan az a képesség, hogy minden napját a legszebbé varázsolja. Talán ezt hívják az igazinak. Mert: ''Nem az az igazi, aki mellett le tudod élni az életed, hanem aki nélkül nem.'' Akár bevallod akár nem te is keresed a tökéletes másik feled. Mint Jin és Jang. Sok olyan ember létezik, aki adhat neked boldogságot, sok olyan, aki mellett élhetsz egy életet. De az út végén csak egy valaki áll, csak egy aki igazán hozzád passzol és aki a másik feled lehet. Ha rákérdeznék, hogy 20 év múlva hogyan szeretnéd látni magad mit felelnél? Szerintem a legtöbben azt, hogy egy szerető társ mellett, aki jóban rosszban veled van és életetek útján közösen sétáltok tovább. De várjunk csak...azt írtam ''szerető társ''. Akkor hova lett a szerelem?
Bonyolultsága épp abban rejlik, hogy lehetetlen sablonok, sztereotípiák és ismétlődések közé foglalni. Minden szerelem más és más. Féktelen lángolás. Néha fellobban és olyan gyorsan alszik el, ahogyan jött. Néha évekig hevesen lobog és jöjjön bármi is képtelen eloltani. Sokszor csak őrláng marad, de az biztosabb, mint az életben bármi más. Sokan azt hiszik, hogy idős korra már csak a szeretet marad. Pedig nem. Ez az az őrláng, ami dacol magával az élettel és a halállal és amit nem vehet el többé semmi. Amikor láttam nagyszüleimet a 60. házassági évfordulójukon könnybe lábadt a szemem. Szorították egymás ráncos, de mégis puha kezét és úgy néztek egymás szemébe, mintha most szeretnének egymásba éppen. Nem öregnek látták a másikat, hanem ugyannak a fiatal és erős valakinek, akivel egy életet éltek le boldogan. De az élet kegyetlen, sokszor elveszi azt, ami számunkra a legfontosabb. Velük is így történt. De egy valamit nem vehet el senki soha: Azt amit érzel! Ha elvesztessz valakit nem őt sajnálod, hanem magad. Magad, amiért nem lehetsz többet vele és nem élheted át újra azt a boldogságot, amit ő nyújtott neked. Pedig ott él benned. Örök és kitörölhetetlen.

Szóval mi is a szerelem? Lángolás, ami felemel és elrepít. Harc és küzdelem önmagaddal és az élettel. A legcsodálatosabb érzés, amely elfeledteti veled, hogy léteznek az életben korlátok. Az örök keresés a másik feled után. Sokszor fájdalom, sokszor őrültség. Olykor plátói és néha végzetes. Néha szárnyalsz, néha a földre zuhansz. Egy érzés, ami mindent elhomályosít. Összetett, de mégis egyszerű, hiszen az élet egyik legértékesebb semmisége. Ha voltál már szerelmes tudod miről beszélek, ha még nem, akkor se aggódj, mert téged is elér hamarosan a
legbonyolultabb egyszerű érzés...”

II.

A szerelem összetett érzés ???
Sokak szerint a szerelem egyszerű érzés: vagy van két ember között, vagy nincs. Ezek az emberek tudják,...

Sokak szerint a szerelem egyszerű érzés: vagy van két ember között, vagy nincs. Ezek az emberek tudják, hogy csak az igazi szerelem nem múlik el. Ha nem teszünk elmúlása ellen, nem élesztgetjük újra és újra: hagyjuk, hogy elmenjen mellettünk. És ez nem szerelem. Hiszen, ha az ember szerelmes, ezt az érzést megpróbálja minél tovább megőrizni. Megőrizni pedig csak úgy tudjuk, hogy ha gondoskodunk róla, fontosnak tartjuk, féltjük, és teszünk érte. Általában az ember csak az ilyen dolgokat becsüli meg. Ez az érzés pedig igényli az ilyesfajta gondoskodást.
Egy idő után jönnek a gondok és problémák, nehezebbé válik otthagyni a hobbit, hogy kapcsolatunk mélyebbé váljon. Ha ezeket túléli az egymás iránti tisztelet és szeretet, akkor tényleg párkapcsolatról és szerelemről beszélünk. Viszont a bizonytalanság marad, reményt csak a boldogságból és a pillanatnyi szeretetből tudunk meríteni "Nem tudom, miért, meddig maradok meg még neked, de a kezedet fogom s őrizem a szemedet." Csinszkával való szerelméről írta Ady Endre 1916-ban. Bár 6 évvel előbb eléggé nyomott és nem túl felhőtlen hangulatban írt Lédával közös románcáról: "Rózsakoszorús ifjak leányok rettenve néznek egy fekete párra." Ady versein keresztül betekintést nyerhetünk érzelmi életére. Láthatóan két életét meghatározó nő: Léda és Csinszka, más-más érzést keltettek benne. A Léda-versek inkább a nő és férfi egymásért és egymás ellen folytatott harcát mutatják be, míg a Csinszka-versek megnyugvást és és harmóniát sugallnak. Ady 1909-ben egyik nem a szerelemről szóló versében említést tesz a szerelemben lévő ellentétről: "Tied vagyok én nagy haragomban, nagy hűtlenségben, szerelmes gondban szomorúan magyar." Harag, hűtlenség, gond. Nem férnek össze a szerelemmel. Sőt, a hűtlenség az ellentéte.
De szerencsére nem mi döntjük el mikor válik ez az összetett és bonyolult érzés az életünk részévé. De sajnos azt sem mi döntjük el mikor tegyük túl magunkat a fájó szerelmen. Már ha ez lehetséges. "Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön". Írta Juhász Gyula 1926-ban; érezte rengeteg ember; érzik ma is sokan; és remélhetőleg mindenki fogja valamikor.

A szerelem összetett érzés, így változatos és megunhatatlan!

http://yield.freeblog.hu/archives/2009/05/31/Gondolatok_a_Szerelemrol/

« előző bejegyzés