Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2009-11-26
Ne bízz meg soha senkiben, nem teheted. A sírás semmire sem megoldás. Vegyél még be pár altatót,csak rajta. Jobb lesz. Vagy nem. Imádkozz valakihez, sose tetted, mi van, ha mégis van valami igaza annak a rengeteg embernek. És mi van, ha nincs?! Agresszivitás, fokozott agresszivitás. Senki se boldog. Senki se segít. Égethetnénk anyakönyvi kivonatokat. Vagy szerethetnénk is a gyerekeinket,bár az ma már nem divat. Vér és fájdalom, fájdalom és vér. Ennyi.
Könnyek
Mindig csak könnyek. Megfürösztelek benne titeket. Sós és csúszós érzés lesz. Elmerülhettek benne, úszkálhattok, élvezhettek. Én majd csak sírok. Ti meg nevettek. Ennek így kell lennie.
Ennek így kellett lennie. Miért? Attól még nem fogadom el a halál csókját. Hiába is hitegették ész érvekkel és lélekharangokkal. Zúg. Hallom, ahogy zúg. A fejemben. Közeledik....
Anya, én félek. De te már nem védhetsz meg. Már senki nem védhet meg. Nem bújhatok el, nincs is hová.
Majd sírtok. Mind fogtok. De akkor már rég késő lesz, akkor már nem kezdhetitek újra az életet.
Hej ah nana…
Víszhangzik a falakon és mindenütt. Nincs már választás. Kell, kell. Nem kell.
|
