Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2009-11-28
Kedves Napló!
Tudom, nagyon régen nem írtam már, de mindig volt valami nagyon-nagyon... szóval asszem most pótolok...
Szóval... hogy egyből a nagyon szomorú résszel kezdjem: Anita gazdim most egy darabig nem fog tudni meglátogatni, mivel szegénykémnek begipszelték a lábát, és most még csak botorkálni is alig tud... (Azt se lenne neki szabad...) Szóval most először állt elő az az érdekes helyzet, hogy én látogatom őt, és nem ő engem... Nem furi? Teve látogatja a gazdiját, nem a gazdi a tevét... De, ami nagyon fontos: Mi Vele vagyunk, mindig, és mindenhol (khm... asszem ez utóbbi most egy ideig korlátozódik a szobájára, tekintve, hogy neki nem igazán lenne szabad onnan kijönni, mert pihiznie kellene...) gyógypuszik ezreivel árasztjuk el szegényt, hogy mihamarabb gyógyuljon meg! És, ami még ennél is sokkal fontosabb: Mi mindannyian Szeretjük!
De, hogy ne csak a szomorú dolgokat említsem, voltak jó dolgok is... Például, a baleset előtt Anita és Marci gazdim nagyon jót koriztak (affenébe, még ezt sem tudom... még koriznom is meg kell tanulnom... komolyan ez a lista, hogy "mitszeretnékmegtanulni" egyre nagyobb és nagyobb lesz így... ) és ettek "mindegy"-et, meg minden csudi jó és szép dolog történt velük. :) Szóval, összefoglalva: minden jó mellett ott lakozik valami rossznak a lehetősége, és a gonosz sosem alszik, de minden rosszban van valami jó, mert így legalább gondoskodhatunk Anita gazdimról, kényeztethetjük végre, úgy hogy nem mondhat rá nemet, mert most "Ő a beteg" nem pedig "Mi a vendégek"... :) És akkor arról nem is beszéltem még, hogy végre Anita gazdim is kipihenheti magát, nyugiban elolvashatja azt a sok-sok könyvet, amit szeretett volna, és hallgathat annyi zenét, amennyit csak akar!
Szóval, a helyzet annyira nem tragikus... :)
Millió puszi Anita gazdim gyógyulásáért!
|
