Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
A büszkeség ártalmassága

A férj elment a háborúba, s maga mögött hagyta várandós feleségét. Három év múlva, amikor elbocsátották a hadseregből, felesége a falu kapujában várta. Kisfiuk is ott állt az oldalán. Amikor a fiatalok meglátták egymást, nem tudták visszafojtani az öröm könnyeit. Köszönetet mondtak
az őseiknek, hogy megvédelmezték őket a hányattatások idején. Az ifjú férj megkérte hitvesét, hogy vegyen a piacon gyümölcsöt, virágot és egyéb áldozati ajándékot, amelyet felajánlhatnak az ősök tiszteletére. Miközben az asszonyka bevásárolt, az apa megkérte a fiát, hívja apunak,
ő azonban nemet mondott.
- Uram, te nem vagy az apám! Az én apukám minden este eljött hozzánk. A mama ilyenkor beszélgetett vele, és sírt. Amikor anyu leült, ő is leült vele. Amikor lefeküdt, melléje feküdt.
E szavakat hallva a fiatal apa szíve jéggé dermedt.
Amikor felesége visszatért, már rá sem tudott nézni. A férfi gyümölcsöt, virágot és füstölőt helyezett el az ősök oltárán, meghajolt előtte, majd visszagöngyölte az imagyékényét. A feleségének nem engedte meg, hogy
kövesse a példáját. Úgy hitte, nem méltó rá, hogy az ősökkel társalogjon. Ezután kiment a házból, és napokon keresztül a falut járta, miközben bőven vedelte az alkoholt. A feleség nem értette ezt a viselkedést. Három napig bírta, végül a folyóba ugrott, és a vízbe ölte
magát. A temetést követő napon, amikor a fiatal apa meggyújtotta a petróleumlámpát, a kisfia felkiáltott:
- Ott van az én apukám!!
Ezzel apja árnyékára mutatott a falon, majd hozzátette:
-Apukám ebben az alakban jött el minden este. A mama beszélgetett vele, és sokat sírt. Amikor leült, apu is leült vele. Ha lefeküdt, ő is melléje feküdt. "Drágám, olyan régen vagy távol. Hogyan neveljem fel egyedül a gyermekünket? - zokogta az anya az árnyéknak.
Egyik este a gyermek megkérdezte, hol van az édesapja. Az asszony a falra vetülő árnyékra mutatott, és azt mondta:
- Ez az apád.
Nagyon hiányzott neki a férje.
A fiatal apa hirtelen megértette a helyzetet, csakhogy már késő volt. Ha idejében odament volna a feleségéhez, és azt mondta volna: "Kedvesem, olyan nehéz a szívem. a kisfiunk azt állítja, esténként egy férfi jár hozzád, akivel beszélgetsz és együtt sírsz. Valahányszor leülsz, ő is leül melléd, mondja a gyermek. Ki ez a férfi?" Ezt hallva a feleség megmagyarázhatta volna a dolgot, és a pár elkerülhette volna a tragédiát. A férfi büszkeségében azonban nem tette fel az életmentő kérdést. Felesége is hibázott. Mélyen sértette a férje viselkedése, mégsem
fordult hozzá segítségért. A negyedik mantrát kellett volna elmondania:
"Kedvesem, annyira szenvedek. Kérlek, segíts! Nem értem, miért nézel rám így, és miért beszélsz velem ezen a hangon. Miért nem engedted, hogy meghajoljak az őseim előtt? Talán valami rosszat tettem?" Ha kimondja ezeket a szavakat, férje elmondhatta volna, mit hallott a fiuktól .Ám ez elmaradt, mert az asszonyt is kötötte a büszkesége.
Az igazi szeretetben nincs helye a büszkeségnek. amikor megsétrett a szerelmünk, és mi szenvedünk ettől; amikor úgy érezzük, kínlódásunkat az okozza, aki a legközelebb áll a szívünkhöz, emlékezzünk a fenti, szomorú történetre. Ne ismételjük meg a férj, vagy a feleség hibáját. Ne engedjük, hogy a büszkeség az utunkat állja. Mondjuk el ehelyett a negyedik mantrát: "Kedvesem szenvedek. Kérlek, segíts!" Ha valóban úgy érezzük, a szeretett lény áll a legközelebb hozzánk, meg kell tennünk ezt a lépést.
_________________
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra .

Thich Nhat Hanh:
Tanítások a Szeretetről c. könyvéből részlet






TeveClub a facebookon

© Napfolt Kft. - Médiaajánlat

 


© Napfolt Kft. - Médiaajánlat