Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
.
Nem értem. Néha csak elmúlik szinte minden, és a kongó ürességen kívül semmit nem érzek. Majdnem semmit. Ami maradt, a sajgó fájdalom. Lüktet, mélyen valahol. Azt hiszem, egy olyan hely lehet, amiről kevesebbet tudok, mint szeretnék. Képtelen vagyok befolyásolni, ő befolyásol engem. És kínoz. Amikor csak kedve tartja. De soha nem taszítanám ki magamból, ha tudnám sem. Soha. Egy örökkévalóságként élem meg minden pillanatot, mialatt kitép belőlem egy darabot. Talán érzést. De szükségem van rá. Mert annyi dolgot tanít meg, és értet meg velem, mint semmi más ezen a világon. Akkor miért fáj ennyire? Sírok, zokogok tőle. De csak belül. Képtelen a felszínre törni. Addig marcangol, amíg kedve tartja, én pedig már-már áhítattal tűröm. Egyetlen egy dolog biztos, ebben a pillanatban. Nyugodt vagyok.
|
