Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
A kórházban...
Első nap elküldtek szemészetre, mivel panaszkodtam h fájnak a szemeim. Kaptatok már tágítót?Huh de rossz volt. Egész délután homályosan láttam.Nem tudtam elolvasni az smst, sem újságot. Nem találtak semmit. Visszamentem a bel2re, beszúrták a branült, és lefolyt az infúzió. Kicsit rosszul voltam tőle.
Második nap reggel a doki behivatott a vizsgálóba, és megkérdezte csinálhat e pár képet a lábamról?!Azt mondta, jó lesz majd mutogatni a medikusoknak. A kezemről is csinált párat. Viziten közölte mennyi helyre kellene eljutnom, bár mondta ha nem sikerült, másnapra is maradhat. Így elmentem röntgenre, szájsebészet, vissza röntgen, gégészet, és onkológia. Nem találtak semmit. Néhol picit megkínoztak. Szájsebészeten nem tetszett a dokinak a nyelvpiercingem..., gégészeten kaptam egy fülmosást..., stb stb. Délután megint megkaptam az infúzióm. Amitől hánytam.Igaz csak egy kis csokit, mert azt ettem előtte. Túl gyorsan folyt, másnap már figyeltek erre.
Szerdán a transzfuziológiára kellett mennem. Igen, simán nevezhetnénk labornak, de ez nem az alsó szinten van, hanem a második emeleten. Na össze is zavarodtam. Lent voltam, megcsinálták a papírom, aztán kiderült hogy nem oda kell mennem, és felküldtek. Fent meg épp nem volt orvos, a nővér meg nem mert megszúrni, így visszaküldött a laborba, ahol levették a vérem, és egy kedves nővér felvitte a másodikra. Visszamentem a belre, ahol közölték hogy rosszul vették le a vérem az előbb, ezért mindjárt jön egy nővér és újra leveszi. Hihetetlenül örültem neki! Elég sok tűt láttam már addigra. Délelőtt megkaptam az infúzióm, amitől márcsak megint rosszul voltam, d enem hánytam. Épp készültem volna az ebédhez, amikor megjött apum, és unokatesóm. Közölték hogy a nagymamám a sürgősségin van, átmennek hozzá. Mondom, megyek én is.
Átsétáltunk, akkor még a sokktalanítóban volt. (gondolkoztam hogy miért nevezték el így azt a szobát. Persze, egyértelmű, de ha egy hozzátartozó ott várakozik, és ezt látja kiírva, lehet ő is sokkot kap). Édesapámat beengedték mert alá kellett írnia a papírokat. Áttolták mamát egy fektető nevű szobába. Picivel később beengedtek hozzá. Nagymamám régóta agyilag olyan állapotban van, hogy nem mindig ismert meg minket, vagy lehet pontosan nem tudott behatárolni, hogy épp melyik unokája is vagyok. De nem ez a lényeg. Most megismert!Aput is, Mariannt is, engem is. Sokat nem lehettünk bent nála, ezért visszasétáltunk az Bel2re, apuék haza is mentek. Én 3körül elmentem a bel1re, mert azt monták oda viszik majd a mamát. Akkor még ott nem tudtak róla. Így visszasétáltam a sürgősségire. Ott volt. Ki is jött egy nővér, kérdezte: a néni hozzátartozója, mondom igen. Alá kellett írnom a papírokat hogy átszállíthassák. A nővér levágta hogy én is bent fekszem, látta a branült a kezemben, és mondta hogy átmehetek én is a mamával. Megvártam a mantősöket, és mentem velük. A srác is megismert hogy a bel2n vagyok. A szobatársaim mind szállítgatták, úgyhogy tudták én is ott vagyok. A lift előtt tudtam odamenni a mamához. Megismert akkor is. A kocsiban is ültem mellette. A bel1en először megvizsgálták, majd bevitték a koronáriába (megfigyelő). Vártam kint, mire kijött egy nővér, és beengedett hozzá. Nagyon fázott a mama. Még mindig megismert. Bent voltam nála egy 10percet.Segítettem a nővérnek ekgt csinálni, mert meg kellett fogni a mama kezét. Aztán visszamentem a bel2re. Felhívtam apuékat, elmondtam mi van. 5körül mentem vissza a mamához. Vittem a cuccait is, gyógyszerek, minden. Akkor már nem volt magánál. Azonnal beengedtek hozzá. A kezét le kellett kötözni, mert mindent kihúzott magából. Betakargattam, mert láttam fázik. Kérdeztem a nővért hogy mit derítettek ki, Azt mondta inkfartus. Kérdeztem hogy kihozható e még ebből az állapotból. Azt mondta persze, és minden erejükkel azon is vannak. Mondtam a nővérnek hogy ma már nem megyek, mert mama úgysem ismer meg, pihenjen inkább, nálunk is vizit, már lehet keresnek. Mondta a nővér jó. De hozzátettem hogy reggel korán átmegyek, megnézem mi a helyzet.
fél8kor megfürödtem, átöltöztem, és épp az arcom kentem krémmel, amikor jött egy orvosnő. Kérdezte hogy én vagyok e a Besír Kinga. Mondtam igen. Tétovázott, még ki is ment, visszajött, és megkért hogy fáradjak vele. Előre mentünk a vizsgálóba, közben mondta hogy telefonon keresnek. Majd rövid szünet után tette hozzá hogy a bel1ről. Mondom: Igen, ma szállították be a nagymamámat. Nála voltam egész délután.
Odamentem a telefonhoz..., felvettem..., bemutatkoztam.
egy hang: Kinga, maga volt itt napközben többször a nagymamájánál, ugye? Én: Igen, én. Hang: Nagyon rossz hírt kell közölnöm.........., meghalt....! A kipontozott hely a humbukk...
Na igen, most erre mit mondjak, ülök a gép előtt, és nem tudok mit írni. A nővérek azonnal be akartak nyugtatózni, de mondtam hogy édesapámat fel kell hívnom. Kimentem, a bel1 előtt van dohányzásra kijelölt hely..., ahol a mama meghalt. Felhívtam apum, ki volt kapcsolva. Anyum felvette. Elmondtam neki.... beszélgettünk, aztán lerakta, hogy apuval közölni tudja. 5perc múlva csörgött a telefonom, apum volt. Beszélgettünk.., elmeséltem neki mit mondott a srác a telefonba. Mondta hogy feküdjek le, pihenjek. (az érzelmi sterssz nem tesz jót a betegségemnek). Felhívtam még másik nagymamám is, elmondtam neki. Aztán kértem altatót, és lefeküdtem. De csak forgólódtam, nem bírtam aludni. Tudtam, hogy át kell sétálnom a mamához! Felöltöztem, és visszamentem 9.fél10körül a bel1re. A srác, aki hívott, az ajtóban állt. Mindjárt részvétet nyílvánított, elmondta hogy mama nem szenvedett. Mondtam neki hogy látni akarom! Megkérdezte hogy biztos? Mondtam igen. Beszólt egy nővérnek, aki kijött, és bevezetett. Ugyanott feküdt, bebugyolálva, letakarva. Megnézhettem! Megsimogattam. Kifelémenet odaadták a nyakláncát, és a gyűrűjét. A cuccaiért apum ment másnap. Visszamentem az osztályra, és nagynehezen, de elaludtam.
Másnap viziten a doki azt mondta, az infúzió után hazamehetek. Még nem folyt le, akkor jöttek apum, meg a nővére, Ibolya. Egymásra borultunk, megköszönte hogy a mama mellett voltam. Mutattam neki a nyakláncot és a láncot, azt mondta megtarthatom.
Átmentek a bel1re, rendezni a mama dolgait, anyum tesója akkor ért be értem.
Mióta itthon vagyok, fázom, állandóan ráz a hideg, este belázasodom, szorít a mellkasom. Apum bevitte a zárómat a háziorvosnak, és mondta h lázas vagyok, az nem mondott rá semmit.
Lényeg hogy 2hét múlva Pécsre kell mennem immunológushoz. Leveszik a vért, pár hét az eredményig, aztán vissza Bajára.
Ennyi.....
|
