TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Az igazi szeretet soha ....

Napok óta nem jól érzem magam.
Nagyon beteg vagyok.
Ma valahogy nagyon kifáradtam.
De amilyen hirtelen tört rám a fáradtság,
olyan hirtelen múlt is el.
Csak feküdtem, mozdulni sem volt erőm,
és azt szerettem volna, ha mellettem vagy.
Nem tudom, hogyan tovább.
Hideg van, fázom. Kívül-belül reszketek.
Csak Rád tudok gondolni.
Furcsa dolog a szeretet. Valóban furcsa.
Elképzelhetünk mozdulatokat,
elképzelhetünk pillanatokat.
Tudod, ha már valami bennünk van,
sokkal többet gondolunk rá,
mint ahogy be merjük vallani.
Jó érzés!
És köszönöm… én köszönöm Neked ezt az érzést.
A gondolataimban mindig itt vagy velem.
Tudod mennyire szeretem az otthonomat,
de nem minden helyzet hoz megnyugvást.
Szeretném azt az érzést tudni, hogy mellettem vagy.
Vannak rólam elképzeléseid, ami nem én vagyok.
Vannak hibáim, de ez így a jó, hisz nincs ember hibátlanul,
de talán tudod, nem vagyok rossz.
Azt mondod, azért vagy, hogy simogass.
Kicsit önző vagy.
Hisz Te is tudod, nem csak az a jó, ha simogatsz,
hanem az is az öröm, a boldogság, ha simogathatnak.
És ha valakit szeretünk, természetes, hogy törődünk vele.
Igaz, a fájdalom viszi előre az embert, erősíti meg…
sokszor még a hitében is.
De persze, az is igaz, a szeretteinknek a fájdalmát is
szeretnénk enyhíteni, gyógyítani.
A szeretetünkkel a lelki eleséget adjuk,
azáltal a testi fájdalmak enyhítését.
És valóban a testi kínjaink, fájdalmaink is enyhülnek,
ha meglátjuk, látjuk a szívünknek kedvest.
A szeretet nem irigykedik, - nem kérkedik, - nem fuvalkodik
fel, - nem bántó, - nem keresi a maga hasznát, - nem gerjed
haragra, - nem rója fel a rosszat, - nem örül a hamisságnak.
Az igazi szeretet soha el nem múlik.
Valóban igaz, - elfáradhat a szeretet, ha aki felé irányul,
- nem engedi virágba borulni.
Akkor is újra és újra ostromolja, - de a szívet…
nem hal meg, nem vonul vissza, mert soha el nem múlik.
Furcsa dolog a szeretet?
Sosem vár hálát és nem is azért szeretünk,
mert bármit is elvárnánk cserébe.
A szeretet a szívünket mindig magasba emeli.
Jó érzés tudni, hogy van valaki, aki szeret, aki gondol ránk,
aki megszelídíti elvadult érzéseinket, - szívünket.
Szelíd szavaival sebzett lelkünket gyógyítja,
/és talán a testi kínokat is enyhíti/
felénk nyújtott kezében megkapaszkodva bízhatunk a holnapban.
Veled… együtt… velem.
Szeretlek!

« előző bejegyzés