TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

Köldökzsinór

A köldökzsinór (funiculus umbilicalis) hossztengelye körül többszörösen csavarodott, kiviselt terhességben kb. 50 cm hosszúságú, mutatóujj vastagságú, szürke színű, puha tapintatú magzati mellékrész, amely a méhlepény és az embrió ill. a magzat között teremt összeköttetést. A köldökzsinórban két verőér (köldökartériák) és egy visszér (köldökvéna) fut spirálisan, amelyeket rugalmas, vastag, zselés anyag ölel körül, az ún. Wharton-kocsonya, lényegében ez képezi a köldökzsinór anyagát. Ennek fő funkciója az erek összenyomódástól való védelme. A három ér szállítja a tápanyagokat és az oxigént az embrió ill. magzat számára: a véna oxigéndús, tápanyaggazdag vért visz a magzathoz, az artériák oxigénben és tápanyagban szegény vért juttatnak vissza a lepényi (placentaris) keringésbe. Az erek spirális lefutása miatt hosszuk nagyobb mint maga a köldökzsinór hossza, így a köldökzsinór húzásakor nem lehet elzárni azokat. A köldökerekben folyó vér tartja a köldökzsinórt feszes állapotban, ezért az ritkán törik vagy csomózódik meg.

Mi a köldökzsinór?
A köldökzsinór a fogamzástól számított ötödik hét után kezd kialakulni, és a huszonnyolcadik hétig fejlődik. Két artéria (verőér) és egy véna (visszér) szállítja benne a vért a magzat és a méhlepény között.
Ha megfogjuk a szürke, puha, kacskaringós, hossztengelye körül többszörösen csavarodott köldökzsinórt, érezhetjük, hogy nagy szorításnak is ellenáll. Az erekben folyó vér feszes állapotban tartja, ezért nem törik meg. A belül futó erek mindig hosszabbak, mint maga a zsinór, ezért húzással lehetetlen elzárni a vér útját.
A köldökzsinór hossza átlagosan 50 centi, de lehet 20 centi, vagy egy méter is.

Mikor vágják el?
Ma már sok kórházban az a gyakorlat, hogy türelmesen várnak, míg elmúlik a köldökerek lüktetése, így nem kényszerítik a babát azonnali légvételre. Amellett, hogy ez kétségtelenül gyöngéd fogadtatás, a ?késői” köldökellátásnak más előnye is lehet. A zsinórból és a méhlepényből így vér áramlik a kisbaba szervezetébe, ez pedig fontos táp- és ásványianyag-utánpótlást jelenthet az induláshoz. A szegedi egyetemen folytatott vizsgálatok során kimutatták, hogy ha nem vágják el idő előtt a zsinórt, ez a baba oxigénellátása szempontjából ideális, előzetes magzati oxigénhiány fennállása esetén pedig akár életmentő is lehet.
A köldökzsinór azonnali elvágására csak ritkán, vészhelyzetben: koraszülés, vércsoport-összeférhetetlenség esetén vagy bizonyos szülési szövődményeknél van szükség.
Az általános gyakorlat szerint a zsinórt a baba pocakjától négy-öt centire zárják le köldökcsattal, és közvetlenül emellett vágják el, így a köldökcsonk egészen rövid marad. A csonkot már a szülőszobán fertőtlenítik, majd ezután ezt meg kell ismételni minden pelenkázásnál. A csonk ugyanis még nyitott kapu a hasüreg felé.

Hogyan kezeljük a csonkot?
A csonk hamarosan száradni, majd zsugorodni kezd. Ha megóvjuk a nedvességtől, ez a folyamat gyorsabb. Érdemes a kisfiúk fütyijét lehajtani pelenkázáskor, hogy a pisi ne találja telibe a köldököt. Ha textilpelenkát használ, próbálja úgy feladni, hogy ne fedje el a csonkot. Az újszülötteknek való eldobható pelenkák szabása többnyire alkalmazkodik ehhez az állapothoz. Minden pelenkázásnál kezelni kell a köldökcsonkot alkohollal és Hexaclorophen tartalmú hintőporral. A legtöbb anyuka fél hozzányúlni, megemelni, mert attól tart, hogy fájdalmat okoz a picinek. Pedig a köldökcsonkban nincsenek idegek, a babának talán a hűvös alkohol nem tetszik. Alaposan törölje körbe, és szórja be úgy, hogy minden irányból jusson alá hintőpor. Sokan szívesebben használnak fültisztító pálcikát az alkoholos körbetörléshez a vattapamacs helyett. A köldökcsonk általában az első héten leesik.
Előfordul, hogy a köldökcsonk leesése kitolódik, és a köldök nem hámosodik be, hanem egy kis lencsényi-borsónyi, sötétebb színű, nedvező csomó alakul ki benne. Az esetek többségében otthoni ecsetelésre vagy ezüst-nitrátos kezelésre (lápiszolásra) múlik el.

Túl hosszú, túl rövid?
A 80 centinél hosszabb zsinór meghurkolódhat, illetve a magzatra csavarodhat, esetleg a vajúdás folyamán előreeshet, ez pedig szövődményhez vezethet.
Ha 30 centinél rövidebb a köldökzsinór, az megkérdőjelezheti a természetes szülés lehetőségét.
Az újszülöttek negyede nyakra tekeredett köldökzsinórral születik. Ez az esetek túlnyomó többségében nem jelent gondot. Baj akkor van, ha súly nehezedik a köldökzsinórra, de ezt a normálistól eltérő szívhang jelzi, és időben császármetszést végezhetnek.
Ritkábban fordul elő, hogy a köldökzsinór kézre vagy lábra tekeredik. Ez általában nem okoz sérülést. Nagyon ritkán, a babák egy százalékánál a köldökzsinóron egy vagy több csomó alakulhat ki. Ha a csomó nem válik feszessé, nem jelent veszélyt a baba számára. Ha azonban a zsinór megfeszül, akadályozhatja az áramló vér útját.

Ereklyeként tisztelték
A törzsi társadalmakban nagyra becsülték a köldökzsinór erejét. Voltak törzsek, ahol szertartás keretében eltemették, máshol megették, gyógyhatást tulajdonítottak neki: fába foglalták, vagy talizmánként viselték, amelyet hétéves korában kapott meg a gyerek, akiről egykor származott. Küldetését pedig akkor végezte be, amikor sírba szállt tulajdonosával.
Egyes népcsoportokban azt tartják, hogy legalább huszonnégy óra hosszat nem szabad elvágni a köldökzsinórt. Van, ahol egyáltalán nem vágják el, hanem néhány napig zsinórral, méhlepénnyel együtt gondozzák a kicsit.

Őssejtek
Az újszülöttek köldökzsinórvéréből nyerhető őssejtek a jelenlegi feltételezések szerint egyes károsodott sejtek, szövetek pótlására lehetnek alkalmasak. Az Országos Gyógyintézeti Központ és a Zelion Kft. köldökvérbankot hozott létre. A cél egy közösségi őssejtbank létrehozása, amelyből mindenki kaphatna őssejtet, de egyelőre az új bankban is csak magáncélra lehet fagyasztatni, húsz évre háromszázötvenezer forintért.

« előző bejegyzés