Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
"Első" "drogos" "élményem"...
Délután
Ülök a sötét szobában, és a falakról lelógó régi posztereket nézem…
Lassan egy fénysugár kúszik be az ablakon, a behúzott függöny résén keresztül. Táncolni kezdek. Vörös hajamat átvilágítja a Nap. Pont mint Arany és az Ágnes asszonya. Amikor a nő börtönben volt. Milyen érdekes, engem is Ágnesnek hívnak. De nem is vagyok börtönben. Felülök, és elindulok az ablak felé. Nem is vörös a hajam. Ágnes asszonyé vajon milyen volt? Az előbb még közelebbinek tűnt, mégis egyre nő a távolság. Nem baj, megyek tovább. Hol van a fény? Hirtelen sikolyra nyílnak ajkaim.
Kinyitom a szemem. Homályosak a körvonalak. Mi történt?
Eltűnik a lábam alól a talaj. Pedig a Földön gravitáció van. Einstein mondta. Vagy nem ő? Mindegy, biztosan nem volt igaza. Ha nagy leszek, szeretnék madár lenni. Már csak azért is. Olyan jó nekik, ők szabadok. Mint a madár. Ja, mert madarak. Eszembe jut, hogy már van szárnyam. De hát eddig miért nem tűnt fel? Olyan szép kék az ég. Mint minden nyáron. Megyek anyuhoz. A tegnapi filmben mondták a kislánynak, hogy anyu fent van a felhők közt. De ha anyu fent van és én fent leszek, akkor én leszek anyu? Nem akarok még anya lenni ilyen fiatalon. Nem számít, úgyis repülök. Nem érdekel, majd örökbeadom. A gyereket. Nem Einsteint.
Becsukom a szemem, zavar a fény. Miért van ilyen hideg? Nem akarok megint falakat.
Repülni akarok! Valaki...! Segít… sen…
A halál beállta: 2012. december 21., 12 óra.
Oka: túladagolás.
Ülök a sötét szobában, és a falakról lelógó régi posztereket nézem.
Kisimítom a szememből a hajamat. Becsukom a könyvet. Fogom a heroint, és lehúzom a vécén.
Horváth Ágnes
2009. november 13. (péntek)
Javítva: 2009. december. 8, december 11.
(Nem, nem drogoztam, nem drogozok, ellenzem, és eszem ágában sincs kipróbálni. Vagy elhiszed, vagy nem.)
Itt jelent meg: http://www.kamaszpanasz.hu/a_te_torteneted/52
|
