Deliantha Suntreader
Nőnemű
Öreg, csak nem külsőre
Elf

Az elfek népéről rengeteg legenda kering. Az emberek azt hiszik, az elfek - vagy ahogy ők nevezik magukat, az eineth-ek - a világ kezdete óta élnek Erdalianon, de ez nem igaz. A közös elf emlékezet körülbelül hatszáz elföltőre nyúlik vissza, ami az emberi számítás szerint körülbelül 30 ezer esztendőt jelent. Az a kor azonban még számukra is a legendák kora, hiszen az akkori események még az ember megjelenése előtt történtek. Szerintük a mindenek felett álló, isteni lény Eine, azaz a Természet maga. Nem egészen az emberi fogalmak szerint kell azonban ezt érteni, mert az elfek a természetet felruházzák egyfajta isteni lényeggel, és minden megnyilvánulásában - állatokban, növényekben, természeti jelenségekben - az ő lába nyomát sejtik. Nem olyan kapcsolatban vannak vele, mint az emberek a saját isteneikkel. Az elfek inkább tekintik Einét szülőjüknek, vezérlő csillaguknak és pásztoruknak. Köztük nincsenek megkülönböztetett személyek, akik szólhatnak Hozzá, azaz nincsenek papok. Minden elf pap is egy kicsit, hatalma pedig attól függ, milyen messze látta utoljára Eine ujja nyomát. Az elfek tehát a Természettől magától származtatják magukat, úgy gondolják, hogy egykor Eine alakot öltött, éés hosszasan gondolkodott, hogyan nézzen ki az a gyermek, aki a legtökéletesebben harmonizál a természettel, a többi élőlénnyel, és aki vigyázhat rájuk helyette. Ekkor jöttek létre az első elfek, és mindmáig az elf neveltetésének első pontja a természettel kialakított harmónia, és a természet egyensúlyának vigyázása.