Érezd magad üdvözölve.

Most mondhatnám, hogy beléptél a világomba, de nem így történt. A küszöböt nem lépheted át, talán a kulcslyukon bekukucskálhatsz.

Bár nincs itt semmi érdekes. Nem váltottam meg a világot, és nem vagyok szuperhős sem. Csak egy átlagos nyilas lány vagyok. Már ha lehet átlagosnak nevezni bármilyen nyilas szülöttet.

Nem vagyok bolond. Bár előfordulhat.

fény.
Félek a sötétben. Te nem?

élek.
És még ha utáltam is eleinte, most egészen megkedveltem. Szép este a házak ablakaiból kiszűrődő fényben fürdő Hegy. Szépek a parkok, a terek, és tisztábbak mint... Szép az iskolám, és az egyik ablakon keresztül jó rálátás van egy rózsaszín sziromlevelű fára. Bár én nem szeretem azt a színt. De van aki igen. Gondolom.

tömeg.
Már nem kap el roham, de azért még zavarnak a kutató pillantások. Mindig azért imádkozom, hogy ne váljak gondolatolvasóvá a közelükben.

tenger.
A parton üldögélve a távolba nézni, miközben hallom a hullámokat és kicsit messzebbről a madarakat.
És te még azt mondtad valaha,
zene?

mindenki boldog akar lenni, nem? Mondjuk sokan a szürkének hitt hétköznapokban nem találják meg. örülhetnek egy-egy mosolynak.

elvetemült művészek.
festett álarc.

Ennyi elég lesz. Talán sok is. Úgysem olyannak látsz, amilyen vagyok... Hanem olyannak, amilyennek Te látni akarsz… ha már itt tartunk… mondd, milyennek látsz? Vagy ne. Csak suhanj tovább.
Mégis a nyakamba ugranál?
Ne tedd.
Már mondtam…
őz szerep?
vadász.