Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:
  Következő adatlap »

Snow Angel adatlapja

Teve neve: Anir / Sorszáma: [29317 AL]
A te tevéd még nem nagykorú (nem tette le a teveérettségit), úgyhogy még nem szavazhatsz mások adatlapjaira!
Státusz:

Művelet:
Legyél a haverom!
Tiltólistára!

Ő egy ,
magassága: -, súlya: -

Születési idő: -
Horoszkóp: -
Távolság a lakhelyedtől: Ismeretlen! (lépj be a tevédhez!)
Szeme színe:
Haja színe:
A haja...
Stílusa: tucat

Az adatlap közvetlen linkje: http://teveclub.hu/users/29317
Ez Ő!

Hogy is szokott kezdődni egy ilyen bemutató? Általában névvel ugye?
Hát jó, akkor kezdjük mi is onnan.

A nevem Anir. Időszámításotok után 1000 és 1050 környékén születtem.
Születés. Nos, ha most rám nézel (kép), az ember elsőre nem vonná le, hogy születtem. Inkább megteremtettek, vagy létre jöttem. Hiszen bőröm porcelán fehér, csak egy kis pírt látni rajtam. Szemeim kifestve, ajkaim halovány rózsaszínes színben úsznak, ruhám hosszú, fehér, lenge, szinte áttetszőnek ható, még sem látsz semmit, mintha én magam is áttetsző lennék. Épp ahogy meghaltam. Igen, nem ilyen voltam éltemben. Mikor éltem, ajkaim rózsásak, bőröm rózsaszínes, hajam láng vörös volt. Csak a tekintetem maradt meg olyannak, amilyen akkor is volt: szikrázóan kék, megigéző. Nem csoda tehát, hogy sok férfi csapta nekem a szelet. Ám nem csak emberek.. Démonok, vámpírok. Mind mind magának akart. S elegem lett. Egyik éjjel elszaladtam. Tél volt... rettentő, fagyos és zord tél.. Persze, hogy ekkor rendeznek bált. Mikor máskor?
Én is megvoltam hívva. Természetesen elkellett mennem.. Középrétegből származtam, szüleim pedig rám erőltették, a dolgot. Válasszak egy jó tehetős férjet magamnak. Táncoltam. Jó sok emberrel, jó sokáig. Mindenki szép szavakat fűzött hozzám, fűt fát ígért. De senki sem lobbantotta meg a szívem. Így hát elszaladtam.
És szaladtam a hideg, zord télben. Míg nem meg nem álltam egy fa tövében pihenni. S ott leltem halálom.

Amikor felébredtem, minden más volt. A világ, sokkal színtelenebb és csendesebb lett számomra. Az embereket csak halvány képnek látom, viszont a lelküket annál szikrázóbban. Mint lobogó tűz az üvegtestben. Egy oltáron feküdtem. Felkeltem.. S az emberek, mintha angyalt látnának...Egx fehér, jeges angyalt, szárnyak nélkül. A papok, tiszteletesek mind mind kényemre, kedvemre akartak tenni.. Sem akartak mást, csak mutassam meg nekik Isten ellenségeit: akiknek fekete tüzet látok a szívükben.. S így is volt. Sokakat hurcoltak elém, hogy ítélkezzek felettük. Voltak akik elmehettek, voltak akik meghaltak. Végül engem próbáltak megölni.. vagy elzárni. De én ismét csak menekültem.. S járom a temetőket, szentélyeket, templomokat.




Következő adatlap »







© Napfolt Kft. - Médiaajánlat