Sokáig csak az alant található idézet volt megtalálható a bemutatkozásomnál, azonban azon vettem magam észre, hogy felettébb szeretem mások érdekesnél érdekesebb bemutatkozásait olvasni. Nekem ellenben semmi ilyesmi nem található itt.
Talán azért mert korántsem vagyok olyan érdekes, mint mások. Szerintem egyszerű vagyok mint egy faék, mások szerint képtelenség kiigazodni rajtam. Ebben lehet valami. Iszonyatos hangulatváltozásaim vannak, pedig nem is nő vagyok. Egyszer a kenyérre lehet kenni másszor durva vagyok mint a pokróc.Szerintem családi örökség, mert édes jó szülőanyám hasonlóan érdekes karakter. Még azt hozzá kell tenni, hogy nagy gyerek maradtam. Ugyan nem égetek hangyákat nagyítóval, de majdnem. Minden ökörségben és állatságban benne vagyok.
Más fontos tulajdonságom még a szabadságvágy és a romantika. Persze nem a titanikos dikapriós ömlengős, hanem az irodalmi értelemben vett romantika. Azoknak akik nem tanultak irodalmi érettségi tételeket, vagy netán előtte állnak kifejtem kicsit. Gyakorlatilag az irodalmi romantika (amire egy egész stílusirányzat épül lsd. Petőfi) alapja az elvágyódás, ez lehet térben és időben. Nos nálam mindkettő jelentkezik, mert a saját koromat sem annyira csípem, de valahogy az a hely sem jó soha ahol vagyok. Így aztán elég mobil emberke vagyok, ha van kis időm és szép az idő motorozom ész nélkül. Na jó nem ész nélkül, mert a féktelen száguldozásból már kinőttem, de azért néha egy kis veretés belefér:)
Alapvetően ennyi amit úgy gondoltam érdemes megosztani másokkal is. Ha valakit más is érdekelne ne kímélj:)

"Pengeélén táncoló napsugár
Szikrafényből felhőt karcoló láng
A jóslat így szólt
Egy pásztofiú rátalál
De eltűnik az a nép
Ki elvesztette rég
Ősei nyomát

Bátorság, tisztesség
A múltté lesz, messze száll
A szégyentől elbújik
Fészkébe a vadmadár
Nem védi semmi meg azt
Aki a múltat felejti
Őseink útján ha jár
Sólyomszárny repítheti"

(Kalapács: A kard)