Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/116025
|
2004. december 24.Kína
Kelet Párizsa
A hivatalos főváros ugyan Peking, ám az ország tényleges gazdasági központja Sanghaj, amely a lakosok számában is megelőzi az Északi fővárost - ahogy korábban hívták. Sanghajt a 19. században Kelet Párizsának nevezték, ma a világ leggyorsabban fejlődő térsége. Nincs világcég, amely ne nyitott volna irodát a városban, a hongkongi vállalatok is sorban áttelepülnek a "titkos fővárosba". Havonta új és új felhőkarcolók emelkednek ki a földből, a városkép ma jobban hasonlít Manhattanére, mint egy kínai városéra. Központja mégis a Bund maradt, a Huangpo folyó rakpartja, amely mentén a harmincas évek angol építészeti stílusában, márványból emelt szállodák és bankok találhatók.
A Bund az indiai angolban mocsaras területet jelent, amely híven tükrözi az egykori halászkikötő állapotát, amikor az 1840-es években az angolok megvetették itt a lábukat. Őket néhány évvel később a franciák, majd a japánok követték. A külföldiek 1930-ig élvezhették itt a területen- és törvényenkívüliség előnyeit és építették fel saját városukat. Kalandorok, szerencsejátékosok, matrózok, riksák és fehér egyenruhás külföldi tisztek városa volt ez, virágzott a gyermekprostitúció és tele voltak az ópiumbarlangok. A félgyarmati időkre már csak a tengerparti sétány emlékeztet.
Mindent megesznek
A kínai elismerten a világ legjobb konyhája. Legalábbis az, amit Kínán kívül, Európában vagy Amerikában ehetünk ilyen címen. A valódi kínai konyhának nincs sok köze az európai ízléshez módosítotthoz. Sokkal változatosabb és sokrétűbb, jobb is, rosszabb is. Szemre sem választhatunk az elénk tett fogásokból: a hús legtöbbször édes, a kompót vagy aszalt gyümölcs sós.
Négy nagy kínai konyhát különböztetnek meg: a kantonit, amely Európában a legelterjedtebb, a pekingit, amely sok tésztát és gőzölt gombócot fogyaszt, az ehetetlenül csípős szecsuánit és a halételeiről ismert sanghajit. Nagy különbségek vannak az éghajlatból adódóan is. Északon például a búza a főtermény, rizst kevesebbet fogyasztanak, mint mi.
Börtönszigetből földi Paradicsom
Nincs ember, akinek Kína jutna eszébe, ha a trópusokon óhajt üdülni. Pedig az Egyenlítő és a Ráktérítő közé eső Hainan szigete valóságos turistaparadicsom. Olyan, amilyen a hideg éghajlaton élőknek csak álmukban jelenik meg: mélykék ég, pálmafák, finomhomokos tengerpart és tiszta, türkizkék óceán. A sziget olyan messze esik Pekingtől, hogy egykoron ide száműzték a politikai foglyokat és a legelvetemültebb bűnözőket. Más kérdés, hogy a hely akkoriban is inkább a Paradicsomra emlékeztetett. Ma úszómedencés villák, luxushotelek, golfpályák borítják, de a természet sem szorult háttérbe: parkokat, állatkertet telepítettek, természetvédelmi területeket jelöltek ki. A sziget fővárosa, Haikou felhőkarcolóiról híres, az építészek nem titkolt célja, hogy Hawaiit idézzék meg a Távol-Keleten.
Kína a nagyvárosok országa - félmilliós települést itt még falunak neveznek -, de az igazi Kína mégiscsak a kisvárosokban és a falvakban érhető tetten. A parasztok ma is ősi módszerrel, állati és emberi erővel művelik a földet, és a vállukon átvetett bambuszrúdon cipelik az árut, mintha a kereket még nem találták volna fel. Az utcán élnek, ott "rendel" a biciklijavító és a fodrász, oda települt a dohánybolt és a kifőzde. Kínában nincsenek titkok és nincs magánélet, az apró lakásokban három generáció él együtt és az ajtó mindig nyitva áll a szomszédok, barátok számára.
A legfontosabb kérdés még ma is az étkezés, bár már évtizedek óta nincsenek ellátási gondok. A mai nyihao - te jól (vagy-e) - helyett még a hetvenes években is úgy köszöntek egymásnak: ettél ma már rizst? Ma a jobb éttermekben nem is szolgálják fel Ázsia kenyerét, mert "a szegény ember eledele".
Mit hoz a jövő?
A Kínába látogató középkori körülményeket és viharos gyorsasággal fejlődő gazdaságot lát egyszerre. Nem tudja eldönteni, fejlődő, avagy fejlett országot lát-e. Kína is keresi önmagát, néhány fejlődési lépcsőt átugorva válik egyre inkább világhatalommá. Ennek záloga, hogy a kínai ember a világ legszorgalmasabbja. Napi 10-12 órát, havi 30 napot dolgozik, zokszó nélkül. Akinek saját boltja vagy étterme van, egész évben csak egyszer, a kínai újév alkalmából zár be 1-3 napra. De a megállíthatatlan fejlődés záloga nem csak a szorgalom. Törekvőek, sőt törtetőek. Az élet őket igazolja. A XIX. század Európáé volt, a XX. Amerikáé. A XXI. Ázsiáé lesz, megkérdőjelezhetetlenül.
Tippek, információk
*A Kínai Népköztársaságba vízum szükséges, ára 8000 Ft. Követség: 1068 Budapest, Benczúr u. 17., T: 413-2400
*Megközelítés: a leggyorsabban és legolcsóbban Malév közvetlen járattal, 129 000 Ft-tól. A repülési idő 9 óra
*Időeltolódás: nyáron + 6, télen + 7 óra
*Nyelv: kínai, a nagyobb városokban sokan beszélnek angolul
*Pénz: jüan (1 Y = 27 Ft)
Szállás: a nagyon egyszerűtől az *****-ig minden kategória, 500 Ft-tól 50 000 Ft-ig.
|
