Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/3523
|
Kiscsillag. Mese
Volt egyszer, hol nem volt, volt egy csillag. Messze élt egy távoli galaxisban, de sajnos egy nap a családja szétrepült. A fiatalok elmentek a napszéllel, az öregek kialudtak, mások felrobbantak.
Elindult hát világot látni, társaságot találni. Ment mendegélt a tejuton, otthontol már fényévekre járhatott, amikor találkozott egy szép kis csillaggal aki az ut szélén búslakodott. Odament hozzá, és megszólította:
-Mibajod neked meg? Mé bőgsz má mint a meteoreső?
-Képzeld meghallgatásra kellene mennem, de elveszítettem egy sugaramat, és tök reménytelen, kirúgnak nélküle. Nem tudsz segíteni?
Elgondolkodott a kiscsillag, hátha lessz így egy barátja, és odadata egy sugarát. Megörült erre a másik és elrohant a naphoz meghallgatásra. Sikeres lett, ünnepelt üstököse lett az égnek, de a mi kis csillagunkról rendesen megfeledkezett. Mit tehetett csillagunk, ment tovább, mignem találkozott egy másik csillaggal aki telides teli volt sugarakkal. Elámult a kiscsillag, csodálta a másik szépségét és megkérdezte tőle:
-Hát te honnan szedted a sugaraidat?
-Üzletcsillag vagyok. Befektetek. Ha adsz egyet, idő multán kettőt adok vissza.
Gondolta a csillag jó is lessz az, hiszen hiányzott amit az üstökösnek adott, hát odadadta neki a sugarát. Egyszer csak jött a galaktikusrendőrség és letartóztatta az üzletcsillagot csalásért, a sok sugarat meg lefoglalták mint bizonyítékot. Elszomorodott a kiscsillag, mivel nem kapta vissza még azt se amit adott, aztmondták majd érdeklődjön egy galaktikus évezred múlva...
Hát ment tovább pityeregve, mire találkozott egy ledér csillaggal. Az mondta neki:
-Te én megvigasztallak, megszeretgetlek, ha adsz egy sugarat a tiedből!
Aztán a ledér megölelgette, megsimogatta, majd a végén oda tartotta a gravitációját.
-Most mi van?- kérdezte a kiscsillag
-Mi lenne? Meg vagy szeretgetve, most add a sugaradat!
Elsírta magát erre rendesen a kiscsillag, ez itt a "szeretet", és még a sugara is odavan, de adta, mert igérte.
Ment tovább szomorúan, bizony nagyon szomorúan, már azon volt, hogy leugrik a tejútról amikor szembe találkozott egy pöfögő csillaggal.
-Na ezt kapd ki, ettől jobban leszel! -mondta neki a pöfögő és csillagport szórt a szemébe, amitől ő is pöfögni kezdett. Menten szép lett a világ, nem is esett nehezére odadadni a három sugarat, merthogy a csillagpor se volt ingyen, de hát ezért az élvezetért!!!!!
Aztán másnap lett. Sötétebb, hidegebb mint bármikor máskor. Kopott gúnyájában már csak elbujdokolni volt kedve csillagunknak, hát hullócsillag lett belőle. Le is hullott egy bolygóra, ahol hatalmas tengerek, hegyek és erdők viritottak szép rendben. Csodálkozva körülnézet, mennyire szép világ ez, és csendesen megpihent egy fenyőfa csúcsán. Aztán egyszerre hangot hallott, majd szerves élőlényeket pillantott meg. Belefagyott még a szusz is ijedtében, amikor pont az ő fáját kezdték kidönteni!
-Nézd de szép fenyő! Még csillag is van a tetején! -mondta az egyik szerves lény
-Kicsitt kopott szegény, de majd megtörölgetem, és megjavítom a sugarait!- Mondta a másik.
Hát hazavitték, rendbetették, és egyik este csodásan feldiszítették. Szerettel állták körül és mindenki őt nézte, ahogy teljes erőből, boldogan ragyogott, hiszen újra családra lelt, akik végre csak önmagáért szerették.
|
