Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Idézetek megint
Rájuk kattantam,de télleg,olyan szépek,és kifejezőek!
Szeretek esőben sétálni, mert ilyenkor senki sem tudja, hogy sírok.
"A szív lassú halállal hal meg, egyenként hullatja el reményeit, mint fa a leveleit, mígnem egy szép napon elfogynak..."
Egyszer egy éjszakán Te is fogsz majd sírni,
s kijössz a temetőbe a síromat megnézni.
Síromon egy kismadár panaszosan zengi:
„Itt nyugszik, ki veled boldog akart lenni.”
"A magány az, mikor bele nézel a tükörbe és a semmi néz vissza rád."
Nem a test fizikai halála az igazi halál, hanem a vegetáció.Fel adjuk az álmainkat és ezzel önmagunkat is.Rutinból létezünk.Alszunk, dolgozunk, eszünk, dolgozunk, alszunk.Nap múlik nap után, hét múlik hét után, hónap hónap után és az évek el szállnak.
„Az emberi lény ugyanis el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, ha nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el. Minden kín és szenvedés közül a magány a legrosszabb.”
Keserűségem könnye mossa arcom,
El feledném, ha tudnám bánatom.
De nem tudom, mert minden emlék, minden nap
Emlékeztet, hogy túsz vagyok csak.
Az Élet túsza a Halál ellen,
Fojtogatja, kínozza lelkem.
Testembe zárt, reménytelen magány
Talán végül meg ment a Halál!
"Ha nevetek vagy ajkamon kel ének,
mivel menedék ez,
hogy elfelejtsem szavát a szenvedésnek."
"Nem az igazán kín, mikor könnyektől el vagy ázva,
hanem mikor belül sírsz és kívül mégis mosolyogsz."
"Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek..."
Hiányod betölti a teret
semmi nem marad rajta kívül.
Hétköznapivá válik a szenvedés,
minden öröm lassan kihűl.
Milyen hiábavaló is az egész!
A fájdalom jelenti az életet.
|
