Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Karácsony,idézetek
Most karácsony van, és tulélhető volt. Bár eléggé vackokat kaptam, vagy nem kaptam,de örülök nekik.
“Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod - sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a jelent
sem képes önmagában elviselni? - Ha félreteszed, ami bánt, máris a legnagyobb biztonságban érezheted magad. Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami mulandó felett? Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel, kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik. Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen. Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik - tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki
akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel tevékenykedni, mint felette bánkódni? Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a természet mérte rád - neked csak járnod kell rajta.”
"Nem az a fontos, hogy mekkora vagy, hanem az, hogy mekkora a lelked"
"Sötétben félek, világosban viszont gyanakszom."
"Rájövök apránként, hogy nem bírom tovább. Nem tudok már hinni s remélni, remélni egy életen át. Nem tudom hazudni: jól vagyok. Mosolyogni mindenkire. Mikor belül meghalok!"
Ha majd egyszerűen ellöksz magadtól,
Mert már nem szeretsz, vagy egyszerűen meguntál,
Vagy olyan messze leszek hol, A csillagok mosolyognak rád,
Hidd el én gondolok rád és veled leszek,
És hogy boldog legyél én mindent megteszek!
Magányos éjszakán, mikor szíved fél és fáj,
Nem kell félned, mert én ott leszek,
És angyalokat küldök hozzád
, Kik megnyugtatnak, elaltatnak és vigyáznak rád!
Én fenn leszek a csillagok közt szabadon,
És onnan nézlek téged, ahogy alszol.
De kérlek addig is szeress engem nagyon,
Ha elveszítelek soha, senkinek a szívem nem adom,
Ez örökre a tied lehet, Akkor is ha nem szeretsz,
De könnybe lábad a szemem, És a kezem is beleremeg,
Ha ebbe, még csak bele is képzelek.
Sajnálom ha valamikor megbántottalak,
Én azt soha nem akartam,
Én téged nagyon szeretlek, Akkor is ha te ezt nem érted meg,
És mindig egyszer többször, mint te, Erre ÖRÖKRE emlékezz!!
Várunk a csendes félhomályban
Valami csodás balzsamot,
Mely elfeledtet mindent, mindent
S meggyógyít minden bánatot...
Leolvasom sápadt arcodról
A rád erőszakolt hitet
És megdöbbenve sejtem, látom,
Hogy nem hiszel már senkinek!
Oly sokféleképpen össze lehet törni egy szívet. A mesék teli vannak szerelemtől összetört szívekkel, pedig igazán csak az töri össze a szívet, ha elvesszük tőle az álmokat - legyenek azok bármilyen álmok.
Kimi o ai shiteru!
Szeretlek!
|
