Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Férjemtől.(L)(L)*-*
Feladó : Öchkös [159379 AL], gazdája Öcskös 2009-12-27 14:16:23
Tudom későn eszméltem rá, valamivel tartozom neked
És kevés az, ha gyakran közlöm veled, mennyire szeretlek
Pedig karácsony elmúlt, valamit kellett volna tőlem kapnod
Remélem utólag kapott ajándéknak is fogsz örülni nagyon
Igaz, nem értek semmihez, mindent elszúrtam az életembe
A vers, mit írok, az is kevés hogy leírjam mit is érzek
De csak ez az egyetlen, mivel ki tudom fejezni ön magam
Mikor rád gondolok, rögtön megszólal bennem az a hang
Mi mindig azt sugallja, asszonyod mellett lenne a te helyed
Nem itthon, hol csak az ő képe előtt merengesz
És elképzeled, milyen lenne vele egy életet letölteni
Minden egyes találkozásnál gyengéden megölelni
És ezt megtenném százszor naponta, ezerszer csókolnálak
Miattad a boldogságom az egekben szárnyal
Nem akarlak elveszteni, mert megölne a bánat
Még így is minden egyes éjjel téged várlak
És nem látlak, pedig már megöl a magány
Szerintem teljesen olyan, mint a halál
Üres, fekete, egy örök valóság az egész
De bennem sohasem hal meg a remény
Bármi lesz, én érted élek, érted halok
Mellettem bajod sosem eshet, nem hagyom
Hisz téged imádlak a legjobban ezen a világon
Ezért kívánok neked utólag is boldog karácsonyt
________________________________________________________
Eztis az één drága uram írta nekem.*_*(L)(L)(L)(L)(L)
Intró:
Jhaa… most megpróbálom leírni, milyen érzelmet érzek irántad, mikor meglátom képed, beszélgetek veled, vagy csak rád gondolok
Ha képedet nézem, szívem dobbanását hallgatom, a halk dallamát
Megnyugszom tőle, még is pezseg utána a vérem, boldogságát szórja rám
Megáld engem, közben egy szál lebeg köztünk, mi szívembe lett zárva
Ez húz hozzád, majd mondom magamban: hogy odamenj, nincs akadálya
És felébredek, látom, van, ami korlátoz minket, pedig ehhez nem kéne törvény
Saját társaink, az emberek tesznek saját maguknak keresztbe, inkább eltörölnék
És e-közben érzem a szál, mindjárt kitépi szívemet a helyéről, elfolyik a vérem
Csak te vagy az, ki miatt még élek, kinek a szép szavai minden nap éltet
Refrén:
Egy szó, egy vers, egy érzés, egy szerelem, egy élet, egy végzet
Mi köztünk kialakult érzelem, annak már sohasem lehet vége
Egy gondolat, egy kínzás, egy bánat, egy harag, egy terv, egy halál
Míg a végzet nem áll közénk, addig szépen kérlek mellettem aludjál
Beszélgetésünknél éreztem, nem voltak üresek azok a szerelmes szavaid
Miket írtál, mennyire szeretsz, imádsz, nem teljesen jók nélkülem a napjaid
Szívem szerelmes ütemet játszott, mondataiddal adtál szöveget a dallam alá
Ha valaki meg hallaná zenénket, gonosz terveit egy örök életre feladná
Zenénk most már szorosabban összeköt, jobban fűt belül, mint eddig valaha
A határtalan boldogságtól fejünk fölött körbe- körbe szállnak a legszebb madarak
Olyan az egész, mintha a földi paradicsomba lennénk, nem léteznek már gondok
Már réges régen ráeszméltem: csak te veled lehet egy egész az én sorsom
Refrén 2X
Egy szó, egy vers, egy érzés, egy szerelem, egy élet, egy végzet
Mi köztünk kialakult érzelem, annak már sohasem lehet vége
Egy gondolat, egy kínzás, egy bánat, egy harag, egy terv, egy halál
Míg a végzet nem áll közénk, addig szépen kérlek mellettem aludjál
Ha rád gondolok, meg szűnik körülöttem a világ, nem létezik többé élet
Te kerülsz előtérbe, elmémbe a te képedet folyton boldogan nézem
Közbe elképzelem, mennyire kényeztetnélek, mindent megadnék érted
Nem érdekel, hogy mennyi köztünk a méter, jahh, a kilométer
Mikor szívemből, lelkemből jönnek a képek, fent az egekben szárnyalok
Körbe nézek fentről, közben füledbe súgnám minden este: várlak ott
Elvinnélek magammal, hol már csak egymásnak élhetnénk egyedül
És végre megtalálhatnánk azt, mit egész életünkbe együtt kerestünk
|
