Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
kétezerhét január hét
Egyszer volt hol nem volt egy nagyon régi idoben,
volt egyszer egy sziget, amelyen az emberek összes érzelme lakott.
A jó kedv, a szomorúság, a tudat és mint minden más érzelem,
a szerelem is. Egy nap közölték az érzelmekkel,
hogy a sziget el fog süllyedni. Így hát az érzelmek fogták magukat,
felszerelték a hajóikat és elhagyták a szigetet.
Csak a szerelem akart az utolsó percig maradni.
Mielott elsüllyedt volna a sziget, a szerelem végre segítséget kért.
A gazdagság ment el egy Luxushajóval.
A szerelem megkérdezte: - "Gazdagság, el tudnál engem vinni ?" -
"Nem, én nem tudlak elvinni. A hajóm tele van arannyal és ezüsttel..
Itt neked nincs helyed." Így hát megkérdezte a szerelem a büszkeséget,
amelyik szintén egy nagyon szép hajóval haladt el elotte. -
"Büszkeség, kérlek szépen, elvinnél engem?" -
"Szerelem, én sajnos nem tudlak elvinni," mondta a büszkeség,
"itt minden tökéletes, te megrongálhatnád a hajómat"
A szerelem megkérdezte a szomorúságot, aki elment mellette. -
"szomorúság, el tudnál engem vinni?" -
"Oh, szerelem," mondta a szomorúság "én annyira szomorú vagyok,
hogy egyedül akarok maradni." A jókedv is elment a szerelem mellett,
de o annyira jól érezte magát, hogy nem is halotta hogy a szerelem hívja öt.
Hirtelen azt mondta egy hang: - "gyere kedves szerelem, én elviszlek téged.
" Egy öreg beszélt. A szerelem annyira hálás és boldog volt,
hogy egészen elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.
Amikor partra szálltak az öreg elment. A szerelem észrevette,
hogy nagyon sokat köszönhet neki és megkérdezte a tudást. -
"Tudás, meg tudod nekem mondani, hogy ki segített nekem ?" -
" Az ido volt az." mondta a tudás. - "Az ido?" kérdezte a szerelem.
Miért segített nekem az ido?" És a tudás erre azt felelte: -
"Mert csak az ido érzi, hogy mennyire fontos a Szerelem az életben.."
|
