A tevéd 86 napot élt. 2019.08.11
A tevéd 25 napot élt. 2019.02.28
A tevéd 86 napot élt. 2018.09.16
A tevéd 196 napot élt. 2018.01.31
A tevéd 1749 napot élt. :/
A tevéd 339 napot élt.2017,07,20

[21:59] Clair de Lune: HÁT SZIA AGO TE
TÜNDÉRVIRÁGSZÁLGYÉMÁNTOSVIOLAVIRÁGSZIRMÁRÓLVÍZBELEHULLÓP ORSZEMECSKE

[21:29] .Szonjaa: tuti nem ozsy vagy
[21:29] Agonoize: miért ?
[21:29] .Szonjaa: mert... hogy is mondjam
[21:29] .Szonjaa: olyan normális vagy
[21:29] .Szonjaa: xD

A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre. Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre (lásd pillangóhatás). A sok összetevőből álló, bonyolult rendszerekről (például légkör, turbulens folyadékáramlás, lemeztektonika, gazdasági folyamatok stb.) régóta ismert, hogy bonyolult lehet a viselkedésük. A káoszelmélet nagy eredménye azonban annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést. Determinisztikus voltuk ellenére a kaotikus rendszerek állapotjelzői elsősorban statisztikus módszerekkel írhatóak le.

A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.

Klasszikusan a káoszelmélet a determinisztikus rendszereket tanulmányozza, de létezik a fizikának egy kvantumkáosz-elméletnek nevezett területe, amely a kvantummechanika törvényeit követő nem determinisztikus rendszerekkel foglalkozik