A mélység magába rántott. Ezer éves szenvedés egy ostoba hibáért. Mit hiba? Minek kaptunk szívet, ha az érzéketlenül pihen a mellkasunkban? Néha dobog egyet, jelezve, hogy van, de hasznát nem vesszük..
Én életet leheltem bele, s megbüntettek. Hiba volt tán a szerelem? Tiszta és hófehér. Hibátlan, gyöngyházfényű hazugság.. Mézes-mázos álomkép.. Egy színtelen, monoton világ. Akkora hiba volt, hogy egy apró kis színfoltot vittem bele? Miért bűn olyat szeretni, aki egy kicsit más? Mert ő nem patyolat, s nem is akartam azzá tenni? Hisz abba szerettem bele, aki, nem pedig abba, akivé egyszer tenni akarom.
Megbüntettek, de boldog voltam, hisz így lekerülhettem hozzá. Végre falak nélkül, láncok nélkül, szabályokat mellőzve.
Idilli világ kezdett épülni egy régóta előkészített talapzaton.. Nem tudhattam, hogy az a talapzat az, ami az erős építmény alatt semmivé lesz..

Mastema. Jelentéktelen a név, hisz már senki sem emlékszik rá. Egy homályba veszett régi alak. Mint egy elfeledett mesekönyv kitépett lapja. Ha újból elővennéd akkor sem hiányozna.
Valaha tiszta vérű angyal volt, ki démonba szeretett. Nem gondolta, hogy ezzel akkora hibát vét, ami miatt kitaszítják társai. De így szabad volt az út démonához. Klisé, de szerelme már nem tartott rá igényt, hisz mi csábító már abban, amit könnyű szerrel megkaphat?
Egy félőrült, bukott angyal. Egy haszontalanság, egy érzelmi roncs. Egy kéjvágyó, egy csalárd, egy hűtlen.
A mogorva, a kelletlen, az unott, a haszonleső.
Egy fakó emlékkép, amit kiradíroztak a múltból, még nem írták a jövőbe és alig létezik a jelenben..

192 centiméter magas hímnemű egyed. Izmosabb, mégis vékony típusú alkat, fakó szürke, combközépig érő, egyenesszálú haj, élettelen, szürkés szemek. Megkapó arc, amit meg is kaphatsz könnyű szerrel, egy-egy éjszakára.
Lelép egy szó nélkül.
Nem extravagáns, egyszerű farmer és ing, fekete bakancs. Hiába vannak meg a szárnyai, hófehérsége beszürkült, már nem vág fel velük.
A cigaretta állandóan a szájából lóg, csikkről gyújt rá. A sors fintora, hogy egy egykor halhatatlanra, most a tüdőrák lassú folyamatú végjátéka vár?
Nem szociális.. Magányos bárban ülő.. Nem beszél sokat.. Hisz meg sem hallgatják.

Szerelem: Hamar eltűntek az életemből.