Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2010-07-05
A lélek zenéje
Bárhonnan jössz, bárhova tartasz,
Mindig elkísér egy dallam.
Benned él és téged éltet,
Egy dal, aminek nincsen vége.
Ez a dal a lélek hangja,
Jut belőle minden napra.
Sosem fogy el, sosem zárják,
Kik az életet komponálják.
Ahogy az élet tart és folyik,
A dal kottája úgy változik.
Hirtelen vad rock-ká válhat,
Ha a lelked éppen lázad.
Borongós blues lesz belőle,
Ha a léted épp gyötörne.
Lehet a dal jazz, pop vagy bármi,
Mert a zenekar a szívedben játszik.
Szívverésed adja az ütemet,
S a hangokat a kottára te ülteted.
A zenekar, ami neked jutott,
Nem áll le, míg az élet köreit futod.
Daluk adja életed ritmusát,
Zenéjük segíti az előbbre jutást.
Ha csöndben vagy, ha sokáig hallgatsz,
Egy tiszta, csengő dallamot hallhatsz.
Mindig megadják így az útmutatást
Hogy követed-e, az csak rajtad áll.
De úgy kövesd a dalt, a búgást,
Azt a különös belső súgást,
Hogy majd egyszer, azért véget ér a taktus,
És a dobos leveri az utolsó tust.
Nem szól többet a zene,
Belülről nem éget
És egy utolsó Requiemmel,
Véget ér az élet.
2006. 06. 19.
|
